Tájfajták

Remek cikket találtam a kerteszetesszoleszet.hu-n a tájfajtákról. A teljes cikket a Kertészet és Szőlészet 2012/38. számában olvashatjátok:

Újfehértón, a gyümölcstermesztési kutatóállomáson Tájfajták a gyümölcstermesztésben címmel tartottak tanácskozást. A témával kapcsolatban a génbankok és a kertészeti ágazat szerepe is szóba került.

Szépe Ferenc, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a magyar mezőgazdaság és a vidék helyzetértékelése után elmondta, hogy a mezőgazdaság mindinkább stratégiai ágazat, ugyanakkor nem csupán technikai termőhely, hanem biológiai és társadalmi élettér. A Nemzeti Vidékstratégiában kitűzött cél, hogy az ágazat növelje a munkahelyek számát, javítsa a vidéki lakosság helyben maradási hajlandóságát, az élelmiszerbiztonságot és megszűnjön az alapvető élelmiszerek importja. Fontos visszaállítani a növénytermesztés és az állattenyésztés arányát, javítani a magyar áruk piaci helyzetét és minőségét, mindezt pedig a környezet védelmét szem előtt tartva.

Sokszínű, versenyképes

Hosszú távon a családi és a kisközepes gazdaságok támogatásával, illetve a helyi piacok és ellátás segítésével kívánja elérni ezeket a célokat a kormány. Az a törekvés, hogy sokszínű, a környezethez alkalmazkodó mezőgazdaság alakuljon ki. A kertészet a legintenzívebb ágazat, 340-380 ezer család megélhetéséhez járul hozzá, éves termelési értéke 400 milliárd forint. Nagy szerepe van a kultúrtájak megőrzésében, és kiváló minőségű, oltalmazott termékek kerülnek ki az ágazatból. Versenyelőny lehet a geotermikus energia felhasználása, a kiváló magyar fajták és egyes ágazatokban a kataszteri rendszer.
El kell ismernünk, hogy kevés az öntözött terület és a tőkeellátottság, hiányos a marketing, és a tészek egy része nem tölti be a szerepét. Hosszú évek óta alig fejlesztenek a kertészetekben, tragikus a kutatásfejlesztés helyzete, hiányzik a független szaktanácsadói hálózat.

A lehetőségek jobb kihasználásához a kormány támogatni kívánja a korszerű, környezetkímélő, energiatakarékos technológiák bevezetését, amihez a kutatás föllendítése is hozzátartozik. Kívánatos a szakmai ismeretek bővítése, külföldi tanulmányutak támogatása, piaci információk eljuttatása a gazdálkodókhoz. Segíteni kell az eszközbeszerzést, az öntözés, a fagyvédelem és a feldolgozás fejlesztését. Az anyagi források bővítését szakosodott agrárbank létrehozásától reméli a kormány, ami a közeljövőben várható. A feketekereskedelem visszaszorítását az áfa csökkentésével lehetne elérni. A gabonakereskedelemben a fordított áfa bevezetése meghozta a várt eredményt, hangsúlyozta a főosztályvezető. Az is a forgalmazást érinti, hogy vissza kívánják szorítani az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos visszaéléseket.
Kidolgozzák a termálvíz-felhasználás hosszú távú stratégiáját. A szaktárca dolgozik a kutatóintézetek anyagi és szervezeti hátterének kialakításán, hogy saját hatáskörébe szerezze vissza a kutatás irányítását. A fejlesztéseknek a versenyképesség javítását, a ráfordítások csökkentését és az élelmiszerbiztonság fokozását kell szolgálniuk.

Hozam, méret, minőség

Hosszú évekre visszanyúló együttműködést folytat az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. a német DLR Rheinpfalz intézettel, Rajna-Pfalz tartomány kutató és szaktanácsadó központjával. Peter Hilsendegen, az intézet munkatársa a német csonthéjas-fajtahasználatról tartott előadást. Mind nagyobb hozamot, gyümölcsméretet, szebb küllemet, valamint jobb ízt és beltartalmi mutatókat várnak el a fajtáktól. Cseresznyéből például a Giorgia, a Van, a Sam és az Axel hozama sokszorosan meghaladja a Germersdorfiét, manapság azonban ezeken a fajtákon is túllép a gyakorlat. Ahhoz, hogy a gazdaságosság is javuljon, bevezették a törpítő alanyokat, mint a Maxma 14, a Gisela 5 és 6, vagy a W 720. Németországban fontos szempont ugyanis a munkaerőgazdálkodás, amit az intenzív ültetvényekkel, kisebb fákkal lehet ésszerűsíteni. A bő termés után a minőség javításának lépcsőfoka következett, az említett bőtermő fajták után bevezették a termesztésbe a Regina, Kordia, Earlise, Carmen és Grace Star fajtákat, amelyek már jobb ízű, vonzóbb cseresznyék. A további nemesítés a kedvező tulajdonságok megtartása mellett a gyümölcsméret növelésére irányul. Eredményei közt figyelmet érdemel a Bellise cseresznye, ami már meghaladja a 26 mm-t, jól és rendszeresen terem, 7-10 nappal a Bigarreau Burlat (BB) után érik. Gyorsan bekerült a német termesztésbe. A kanadai Satin hasonlóan 26 mm-nél nagyobb, jó minőségű, bőtermő cseresznye. A cseh Tamara 3-4 héttel a BB után érik, német viszonyok közt a legjobb időben, a Germersdorfi és a Regina közt, amikor éppen hiányzik a jó cseresznye. Nagy és kemény húsú, jóízű a gyümölcse, viszont könnyen reped és ha nem szedik le időben, gyorsan puhul.

Meggyből Németországban a géppel szedhető fajtákat részesítik előnyben, ugyanis alapvetően konzervipari célra szánják a gyümölcsöt, de nemrégiben kezdett élénkülni a friss fogyasztás. Erre a célra a korai időszakban a Piramis, az Érdi nagygyümölcsű, a Lara, az Achat, a Spinell, a Jade és az Újfehértói fürtös fajtákat ajánlják. Hagyományos célra az új telepítésekben gyorsan elterjedt az Újfehértói fürtös, illetve a Gerema. Utóbbi bőtermő, de betegségekre érzékeny meggy fajta, gyenge a növekedése és rendszertelenül terem. A jövőbeli telepítésekre már az újabb magyar fajtát a Petrit ajánlják, amit a nemzetközi porondon Lövöpetri néven forgalmaznak majd.

Elválik az ipari technológia

Szilvában a legfontosabb a himlővírussal szembeni ellenálló képesség, amit az 1980-as években hangsúlyoztak először. Akkor a Herman, a St. Hubertus, a Cacanska najbolja, a Valjevka és a President fajtákat ajánlották telepítésre. Rájöttek azonban, hogy hiába nem jelennek meg a vírustünetek a szilván, a termés nagyon kevés a fertőzött ültetvényekben. Tehát egy évtizeddel később a bő termést is fölvették a követelmények közé, így a fajtaajánlatban már a Cacanska lepotica, a Hanita, az Elena és a Presenta is szerepelt. A 2000-es években a gyümölcsminőség került előtérbe, amit a Katinka és a Topfive képvisel a rajnapfalzi fajtaajánlatban. Mellettük más fajták is megjelentek, többek közt a Topking, Topper, Tophit Plus, Haganta, Topend Plus. Legújabban a Hanka, Toptaste és Harmona fajtákat javasolják telepítésre. Szilvában is igyekeznek több termést a friss piacra terelni, amihez kisebb, intenzíven művelhető koronaformák és erőteljes marketing kell. Erre már létezik jó példa, a Zwetty márkanéven forgalmazott fajtáké.
Ipari alapanyagnak viszont minél olcsóbban termelhető, nagyon bőtermő, kevéssé érzékeny fajtákat érdemes választani. E két irányzat közt mind nagyobb a különbség, hangsúlyozta Peter Hilsendegen.

Magánszorgalomból

Szőke Ferenc évtizedek óta gyűjti az ígéretesnek látszó helyi változatokat, szoros együttműködésben az újfehértói kutatóállomással. Szerteágazó munkásságáról számolt be. Kelet- Magyarország a meggy elsődleges géncentruma, ezért rengeteg változatban található meg. Szelektált fajta az Éva és a Petri, mindkettő állami elismerést nyert már, védett fajták. Ezeken kívül házikertekben spontán hibridek is kialakultak, közülük négyet vizsgál most Szőke Ferenc. A Bosnyák fajtakörbe betegség ellen álló meggyek tartoznak, an tioxidánstartalmuk 34szerese a hagyományos fajtákénak. Közülük egy fajtajelölt különösen érdekes: szárazon válik a kocsánytól, ezért géppel jól rázható, erősen festőlevű, betegségellenálló és ivólének kiváló. Ugyancsak sokat ígérő az Újfehértói fürtös után 10 nappal érő, friss fogyasztásra alkalmas fajtajelölt. A Bosnyák meggyeket bevonták a fajtanemesítésbe is, moníliaellenálló fajtát szeretnének létrehozni.

Szatmár-Beregben sokfelé nő ártereken a szilva, a Veres szilva jól bírja a szélsőséges körülményeket, elsősorban kajszialanyként lenne érdemes termesztésbe vonni, hangsúlyozta Szőke Ferenc. A Nemtudom szilva egész alakkört ölel föl, egyik változata, a Nemtudom P3 állami minősítést nyert. Bőtermő, magas cukortartalmú, a többinél nagyobb gyümölcsű, erős, egészséges lombú fajta. Sajnos a Nemtudom szilvák maghoz kötöttek, amin jó lenne változtatni, hogy a friss fogyasztásban nagyobb szerephez jussanak. A magánnemesítő 14 klónt vizsgál ebből a szempontból és az aromájukat értékeli.
Szőke Ferenc dió, alma, szelídgesztenye, kökény változatokkal is foglalkozik, ez irányú eredményeire később visszatérünk.

Szakosodott gyűjtemény

Különleges igényeket kielégítő körtefajtákat mutatott be Szabó Tibor, az újfehértói kutatóállomás főmunkatársa. A génbankok alapja az 1940-es évek közepén felállított Gyümölcsfa Törzskönyvező Bizottság munkája nyomán született. A bizottságban dolgozott többek közt Brózik Sándor, Maliga Pál, Korponai Gyula, Rozsnyay József, Szentiványi Péter és Zatykó Imre. Később Éles Zoltán és munkatársai is hozzájárultak a gyűjtemények gyarapodásához. Az először begyűjtött tételeket a Kertészeti Egyetem kamaraerdei telepén helyezték el. Az 1970-es években a táblásítások során sok fasort kivágtak, azokból is kiemelték az értékes egyedeket.
Újfehértóra a szakosodás jegyében az almástermésű növények kerültek, alma, körte, birs és naspolya. A körtéket vadkörte alanyon ültették el, ma 412 tételt tartanak fenn, 43 százalékuk begyűjtött fajta. 1981-ben létesült Keszthelyen is egy körtegyűjtemény, 206 genotípussal. Fertődön 493, Érden 127, Soroksáron 61 tételből áll a körtefajta-gyűjtemény. Magánszemélyeknél 640 fajtát jegyeznek, közülük 253 körtét Kovács Gyula pórszombati kertjében lehet megtalálni. Száz fajtát a KEFAG kecskeméti telepén tartanak fenn.

Új kombinációban

A génbankok szerepe azért jelentős a fajtanemesítésben, mert a folyamatosan változó igényekhez csak úgy lehet alkalmazkodni, ha a meglévő géneket új kombinációban sikerül összehozni. Vagyis minél nagyobb genetikai háttérre van szükség az új fajták nemesítéséhez. Németországban egyetlen szervezet fogja össze a génbanki munkát, a Deutsche Genbank Obst. Igyekeznek a világon föllelhető lehető legtöbb genetikai anyagot összegyűjteni és az országban több helyen megőrizni. Rájöttek ugyanis, hogy egyetlen helyen túlságosan drága és kockázatos a génbank megőrzése, ezért nagy hálózatot alakítottak ki az országban, amihez intézetek és magánvállalkozók is csatlakozhatnak. Korábban árvíz, fagy vagy járványok miatt kipusztult egy-egy gyűjtemény. Almából összesen 2397 genotípus található meg Németországban, közülük 950-et azonosítottak is. Cseresznyéből 646, meggyből 174 genotípust gyűjtöttek össze, szamócából 732-t. A nemesítéssel a fogyasztói igényekhez kell elsősorban alkalmazkodni, de javítható a termesztés gazdaságossága és új piaci lehetőségek is nyílhatnak. Mindezzel új munkahelyek termesztéséhez, a vidéki lakosság helyben maradásához járulnak hozzá a nemesítők.

Körték gyerekkézbe

A tájtermesztésre javasolt fajtáknál fontos követelmény, hogy betegség-ellenállók, jól termékenyülők, fagyra, napégésre kevésbé érzékenyek legyenek, sorolta Szabó Tibor. Az újfehértói gyűjteményből a kisgyerekek gyümölcsfogyasztásának növelésére alkalmas, kicsi, de mutatós, jóízű fajtákat válogatott ki. Az intézet tevékenyen hozzájárul a gyerekek gyümölcsfogyasztóvá neveléséhez, mind az öt városi óvodából elmennek hozzájuk a kicsik és gyümölcsöt szednek. Nekik a 100 grammosnál kisebb körte esik kézre. Újfehértón 38 ilyen tételt találtak, közülük tíz július-augusztusban érő, kimondottan szép körtét emelt ki Szabó Tibor. Ötöt piros fedőszín borít, illetve rózsaszín húsú is van köztük.
Mecsek környékéről származik az Alma körte, 50 grammos gyümölcse félkemény húsú, leveses, kissé kövecsesedik. Fája erős növekedésű. Pomázról begyűjtött 50 g-nál kisebb fajta az Arabitka, bőlevű, nem kövecsesedő gyümölcse gyengén illatos. Fája nagyon erős növekedésű. Az Augusztusi piros lapos néven nyilvántartott körte ÉrdElviráról származik, nevéhez igazodva szép piros fedőszínű, 70 g-os a gyümölcse. Ez is erősen növekvő fa. A Bakó János árpával érő körtét Budaörsön találták, gyümölcshúsa félkemény, gyengén leves, közepesen illatos, olykor kövecses. Középerős növekedésű gömbkoronát nevel. A Bicskei vérbélű 100 g-os, olvadó, bőlevű, enyhén kövecses, rózsaszín húsú körte. A Pomázon begyűjtött Bíbor középerős gömbkoronát nevel. Legnagyobb hibája, hogy a magház körül erősen kövecses a húsa, amúgy 70-100 g-os gyümölcse félkemény. Szép pirosra színeződik a Cigánykörte, húsa halványrózsaszín, gyümölcse 100 g körüli.
A legapróbb fajta a Kamaraerdőn talált Csokros muskotály, mindössze 30 g-os a gyümölcse. Húsa enyhén köves, félkemény, gyengén leves. A Szőke körte kemény, de leveses húsú, fája középerős növekedésű. Sokat mondó a Vérbélű Sukoró elnevezése: a húsa sötét rózsaszín. 60-80 g-os gyümölcse rövid ideig tárolható is, egyedüliként az ismertetett körték közül. Húsa kemény, gyengén leves, kissé kövecses. Sűrű gömbkoronát nevel.

Nagy Sándor Emlékérmet kaptak

Az Északkelet-Magyarországi Gyümölcs Kutatásfejlesztési Alapítvány kuratóriuma 1992, Nagy Sándor születésének 100. évfordulója óta adja át az országrész gyümölcstermesztéséért tevékenykedő kertészeknek a Nagy Sándor Emlékérmet. Évenként két szakember részesülhet az elismerésben, amit Pethő Ferenc, a kuratórium elnöke nyújtott át. Az idén Novák Tibor, a mátészalkai Nobilis Zrt. elnök-vezérigazgatója vehette át az emlékérmet, amivel a 20 éves családi vállalkozás jelentőségét ismerte el az alapítvány. A Nobilis Zrt. 400 termelőtől vásárol fel almát és meggyet, termékeit pedig a világ számos országában értékesíti.
Ifjú Oroszi István, a Tisztabereken működő Szatmár Tiber Szövetkezet, elismert tész vezetője kapta a másik emlékérmet. A 686 tagot összefogó termelői szervezet több mint ezer tonna almát, 500-600 tonna meggyet, 1600 tonna uborkát és 600 tonna paprikát forgalmaz. A fiatal szakember elismerésével a nemzedékek egymásra épülő munkájának fontosságára hívja fel a figyelmet az alapítvány.

 

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
A bejegyzés kategóriája: fenttarthatóság, hírek
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.