Élelmiszerár-robbanás közeleg?

Tavasszal élelmiszerár-robbanásra lehet számítani, de egyes termékeknél már idén jelentős drágulás várható - írja pénteki számában a Magyar Hírlap.

A lap által készített élelmiszerkörkép szerint a kenyér és pékáruknál a jelenlegi alapanyagárak mellett 25-30 százalékos áremelésre van szükség. Septe József, a Pékszövetség elnöke a lapnak elmondta: egyes magánvállalkozások szeptember 1-jével már emeltek a termékek árán, mások október elején kívánják az önköltségek emelkedését érvényesíteni az árakban.

Az állati eredetű termékeknél különböző mértékű áremelésre kell felkészülni, a tejnél és a sajtnál például 10-15 százalékosra.
A baromfi-átvételi árak nemrég 8 százalékkal nőttek, s a Baromfi Termék Tanács szerint a termelők akkor tudják fedezni önköltségüket, ha további 16 százalékos átvételiár-emelkedésre kerül sor.

A magyar húsipar - feldolgozók és termelők - akkor tudja túlélni a válságos helyzetet, ha legalább 30 százalékkal nőnek a felvásárlási árak - közölte Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi és Terméktanács elnöke. Ezt azonban a fogyasztókkal nem lehet megfizettetni, mert a lépés a kereslet drasztikus visszaesésével járna. Ezért a szakmai szervezet úgy látja, hogy vagy a kormánynak kell az alapvető élelmiszerek áfáját csökkenteni vagy a kereskedőknek kell engedniük az árrésükből.

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: hírek | Címke: , | Hozzászólások kikapcsolva

A VM segíti a termelői piacokat

Elsősorban a jogi, de a szükséges anyagi háttér biztosításával is támogatja a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), hogy az országban minél több helyen jöjjön létre termelői piac - mondta V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár csütörtökön Budapesten.

A közvetlen értékesítésről és az értékesítési lánc rövidítéséről a VM, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH), valamint a budapesti Francia Intézet összefogásával szerveztek konferenciát. A tanácskozás létrejöttében a Francia-Magyar Kezdeményezések elnevezésű szervezet is közreműködött.

Az államtitkár jelezte: a termelői piacok - a közvetlen élelmiszer-értékesítés - ma már nemcsak piaci rés, hanem egy külön ágazat, növekvő kereslettel.

Hozzátette: ez a piaci tendencia érvényesül az utóbbi időben Magyarországon is, hiszen a termelői - gazda - piacok egyre népszerűbbek a vásárlók körében, reneszánszukat élik.

V. Németh Zsolt emlékeztetett: a termelői piacok lerövidítik az élelmiszerek útját a termelő és a fogyasztó között, helyreállítva a két szereplő közötti bizalmat. Ez utóbbi erősíti az élelmiszerbiztonságot, a rövidebb szállítási útvonal pedig csökkenti a környezeti terhelést. Emellett a helyi feldolgozás és a közvetlen értékesítés lehetősége javítja a vidéki életminőséget, új munkahelyeket is teremt, továbbá megőrzi egy-egy kisebb régió hagyományait, tradícióit.

Ezért a Vidékfejlesztési Minisztérium a Nemzeti Vidékstratégia (NVS) fontos elemeként létrehozta azt a jogszabályi környezetet, amely megkönnyíti helyi piacok létesítését, ösztönzi a közvetlen értékesítést. Emellett a termelői piacok létrehozását anyagi források biztosításával is támogatja a szaktárca. Példaként említette, hogy október közepétől egy hónapon keresztül pályázhatnak a helyi önkormányzatok támogatási forrásokra - a Leader akciócsoportok közreműködésével - helyi piacok létesítésére. A támogatási szint 80-85 százalékos lehet, és maximum 50 millió forint nyerhető el erre a célra.

Az államtitkár az MTI kérdésére azt is megfogalmazta: a franciáktól megtanulható, hogy a tradíciók egyik legjobb megőrzési módja a közvetlen értékesítés támogatása, amivel ellensúlyozni lehet a globalizáció nem kívánt hatásait is. François Laquièze, a budapesti francia nagykövetség kulturális együttműködési tanácsosa, a magyar fővárosban működő Francia Intézet igazgatója hozzátette: a mostani gazdasági és környezeti válság kihívásaira az egyik lehetséges válasz az élelmiszerek értékesítési útjának rövidítése, a közvetlen termelői eladások ösztönzése, ezzel a gazdaság “zöldítése”.

(VM Sajtóirodája)

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: fenttarthatóság, hírek, hivatalos, pályázat | Címke: , , , | Hozzászólások kikapcsolva

Az idei nyár már a klímaváltozás eredménye

Idén újra dőlhet az évszázados szárazságrekord, de a jövőben már erre kell számítanunk. Pár évenként viszont elönt majd minket az eső. A katasztrofális szárazság oka az esőt hozó ciklonok elmaradása, ami viszont a globális felmelegedés következménye.

Még nem volt két, ennyire aszályos év egymás után Magyarországon. 2011-ben alig több mint 400 milliméter csapadék hullott országos átlagban, a sokévi 500-800 mm helyett. Ezzel megdőlt az évszázados aszályrekord, és a tavalyi év lett a legszárazabb év az 1901 óta vezetett, tudományos igényű időjárási statisztikák szerint.

2012 várhatóan még rosszabb lesz a csapadék szempontjából. Ha december végéig nem változik jelentősen az időjárás, akkor az idei év lesz az évszázad legszárazabb éve - jelentette be az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) kedden. Az ország legnagyobb részén mindössze 225-350 mm csapadék hullott az év elejétől augusztus végéig a legfrissebb adatok szerint:

A legkevesebb eső (kevesebb mint 225 mm) a Balatontól délre, Tab körzetében, továbbá az Alföld középső részén (a Szolnok-Kecskemét-Karcag vonalon) esett augusztus 31-ig. Ugyanilyen kevés eső volt Budapesttől északra és a Mátra térségében is.

Ehhez képest ezeken a vidékeken átlagosan 386 milliméter hullt 1971 és 2000 között augusztus végéig, vagyis ennyi volt a sokévi átlag. A legkevesebb eső Zicsen esett, vagyis jelenleg a Somogy megyei község az ország legszárazabb pontja. Az OMSZ évszakos előrejelzése szerint valószínűleg annyi eső lesz ősszel, mint amennyi a sokéves átlag szerint szokott. Ebből következően alig enyhül a szárazság.

Az ok: a globális felmelegedés

“Nem egyszerű időjárási anomália miatt maradt el ilyen mértékben a csapadék. Mintha megváltozott volna a légköri cirkuláció, és ezért követi egymást két ennyire száraz év” - mondta Dunkel Zoltán, az OMSZ elnöke. A szélsőségektől mentes években meleg és nedves levegő érkezik a trópusok felől a nyugati szelek övébe, amely a Ráktérítőtől körülbelül Skócia legészakibb csücskéig terjed. Emiatt itt viszonylag gyakran alakulnak ki ciklonok, amelyek több csapadékot biztosítanak Európának:


Hosszú évekig ezt láthattuk az időjárás-jelentésben: Európa területén jönnek-mennek a ciklonok és a frontok, csapadékot szállítva

Az idén viszont megerősödtek a leszálló légáramlatok a Szahara fölött. Emiatt a szokásosnál kiterjedtebb magasnyomású képződmény (anticiklon) alakult ki az Azori-szigeteknél, amely hatalmas méretű légköri gátként viselkedve elzárta a dél felől érkező, trópusi nedves levegő útját. Ezért északabbra húzódtak a nyugati szelek övében kialakuló ciklonok is:


Így változott meg a helyzet: a ciklonok északabbra tolódtak, és Európa jelentős része, így Magyarország is kevesebb csapadékot kap a korábbinál. Hosszabb távon is ez lehet majd a jellemző

A következmények

Emiatt volt rendkívül hűvös és esős a nyár Nagy-Britanniában és Észak-Európában, annak ellenére, hogy a brit meteorológusok tavasszal még rekordszáraz évre számítottak. Ami pedig minket érint: a mérsékelt övi ciklonok (illetve az esőt hozó frontjaik) már nem jutottak el a szokásos gyakorisággal Közép-, Kelet- és Dél-Európa fölé.

Az Azori-szigetek fölött rendszerint magas a légnyomás, Izland fölött pedig általában alacsony. A kettő közötti különbség időszakosan és rendszeresen változik, ezért a jelenségegyüttest Észak-atlanti hullámzásnak (NAO) hívják. Az idén különösen szélsőségesen alakult a NAO. “A mostani helyzet hasonló ahhoz, ami 2001-2003-ban is kialakult” - mondta Dunkel Zoltán. (2001-ben még az átlagnak megfelelő, 600 milliméter csapadék volt, míg 2003-ban csak 470 milliméter).

Gyakrabban lesznek száraz évek

Az elmúlt évtizedben egyre gyakrabban fordult elő, hogy a sivatagi levegő ennyire mélyen be tudott nyomulni az Atlanti-óceán fölé, és ilyen nagy kiterjedésű magasnyomás alakult ki az Azori-szigetek fölött. Ennek az az oka az OMSZ szakembereinek magyarázata szerint, hogy globálisan csökken a hőmérséklet különbsége észak és dél között, különösen nyáron. Ha pedig északon nincs elég hűvös, akkor kevésbé erős az állandó légmozgás (a cirkuláció) a trópusok és az Északi-sarkvidék között. A folyamatban közrejátszik az is, hogy melegszik az óceánok felszíne.

Északon pedig azért nincs már annyira hűvös nyáron, mint korábban, mert a sarki jégtakaró eddig nem látott ütemben zsugorodik a globális felmelegedés miatt. Szeptember közepén például rekordméretűre csökkent az arktiszi jég.

E folyamatok következményeként jóval gyakrabban lesz szárazság Európa középső és déli területein, vagyis a 2011-12-ben tapasztalt időjárás rendszeressé válhat Magyarországon. A száraz évek sorába legfeljebb egy-egy rövidebb, de szélsőségesen sok csapadékot hozó időszak ékelődik majd be - áll az OMSZ elemzésében. Pontosan ezt történt 2010-ben: három átlagosan esős, vagy annál kicsivel szárazabb év után megdőlt a csapadékrekord, 959 milliméter csapadék hullott országos átlagban.

A 2050-ig szóló klímamodell-előrejelzések szerint egyébként olyan meleg lesz Magyarországon, mint amilyen most Olaszország középső részére jellemző. Az évszázad közepére akár egy hónappal hosszabb lehet a nyár, ráadásul egy hónappal rövidebb a tél.

Forrás: origo

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: fenttarthatóság, hírek | Címke: , , , | Hozzászólások kikapcsolva

GAZDANET beadási határidő

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) közleménye szerint 2012. október 8. 16:30 óráig meghosszabbításra került a GAZDANet Programhoz kapcsolódó pályázat beadási határideje.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a GAZDANet programhoz nyújtott támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 60/2012. (VI. 28.) VM rendelet módosításáról szóló 104/2012. (X. 1.) VM rendelet) következtében a kérelem benyújtásával kapcsolatos szabályokat tartalmazó részében a benyújtás határideje a következőképpen módosul:
A benyújtás ideje:
2012. szeptember 1- 2012. október 8. 16:30.
A támogatási kérelem benyújtásának részletes feltételeit a 60/2012. (VI. 28.) VM rendelet, a további feltételeket a 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet tartalmazza. A kérelem benyújtásának részletes rendjét és a támogatás igényléséhez kapcsolódó formanyomtatványokat a 133/2012. (VIII.17.), valamint a 153/2012. (X.2.) számú MVH közlemény tartalmazzák.
A támogatási kérelem meghosszabbított benyújtási idejével kapcsolatos információk, illetve a támogatási kérelem benyújtására vonatkozó jogszabályok és közlemények megtalálhatóak az MVH honlapján (www.mvh.gov.hu). Tájékoztatás az .hu e-mail címen vagy személyesen, illetve telefonon az MVH ügyfélszolgálatán kérhető.

MVH

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: hírek, hivatalos, pályázat | Címke: , , | Hozzászólások kikapcsolva

Kevesebb munka! Tartalmasabb élet?

A tudatosvasarlo honlapján találtuk ezt az elgondolkodtató cikket. Érdemes a saját élethelyzetedre levetítve kicsit elgondolkodni. Az alábbiak mennyire igazak rád?

Szinte népbetegségnek számít a mindennapi nyugalom feletti kontroll elvesztése: ilyen-olyan étkezés, munka orrvérzésig, kevés társas kapcsolat, autótól autóig életforma, alváshiány és rohanás. Ez a fajta élet is működőképes, ám gyökerei gyengécskék. Hogyan lehet máshogy?

Közvetlen környezetünkben is jó pár olyan családot látunk, ahol legalább az egyik családtag több mint 50 órát dolgozik hetente. A munka uralja az életét, amivel gyakran nincs is tisztában, vagy nem tud megoldást arra, hogyan tartsa kordában a munka térnyerését.

Az eredmények ismertek: nagymértékű személyes, családi, közösségi elhanyagoltság stb.

Ahol magasabb a munkaórák száma, idő híján több a pótlólagos fogyasztás is: étterem, félkész ételek, bébiszitter és egyéb szolgáltatások.

Érdekes azon elgondolkozni, mi lenne, ha a többség kevesebbet dolgozna? Egy főre jutó kevesebb munkaóra, esetleg magasabb foglalkoztatottság, kisebb egy főre jutó kereset, kevesebb és átgondoltabb egy főre jutó fogyasztás?

És lám, valami hasonló figyelhető meg a valóságban is: kényszerítő élethelyzet vagy saját megfontolt döntés alapján, de nő azoknak a száma, akik kevesebb munkaórát dolgoznak.

Lehetne logikailag igaz a következő állítás(?): ha kevesebbet dolgozol, kevesebbet költesz, kevesebbet szemetelsz, és esélyed lesz arra, hogy kiegyensúlyozottabban élj!

Való igaz, hogy minél több időd van, annál jobban tudsz érdemben törődni a saját életeddel, utánamenni azoknak a dolgoknak, amitől neked és környezetednek jobb lesz, ez pedig visszahat rád.

Ha kevesebb a munka, a közlekedés olcsóbbá válik (könnyebben felpattanunk a bringára munkába menet vagy gyalog megyünk), az energiafogyasztás csökken (nem kell szárítógép), a főzés vagy a kertművelés kerül előtérbe, és a személyes igényekre valódi megoldás születik, mert magunk csináljuk magunknak.

A kevesebb több

A recesszió egyik pozitív közvetett hatása, hogy nőtt a „csináldmagad” emberek és tevékenységek száma, ami ráadásul gyakran közösségben történik. Az egészségtelen túlórázással és a saját kertem művelésével vagy barkácsolással töltött idő között minőségi különbség van: önmagunk megélése, ötletes helyzetmegoldások, közösség és elégedettség.

A reményekkel teli példák sora egyre gyakrabban elérhető. Egy-két példa csupán:

a nagyvárosi közösségi kertek (Közösségi kertek; Grund kert) vagy a csere-bere körök (Suska és Talentum Kör), vagy a bevásárló közösségek.

Íme egy kérdéssor, amely némi segítséget nyújthat önmagunk megítélésében és a továbblépésben:

1.        Lelki kiegyensúlyozottság

  • Mik jelentik az életben számomra a legnagyobb örömöt?
  • Mitől érzem magam elégedettnek, hasznosnak?
  • Mikor érzem magam nagyon jól, mikor tölt el nagy elégedettség?

2.        Pénzügyi műveltség

  • Költök olyanra, ami igazán nem ad örömet az életemben?
  • Van átgondoltan, olcsó módja életvitelemnek, kikapcsolódásomnak stb.?

3.        Környezetemben én

  • Milyen tárgyaimat tudom megosztani másokkal?
  • Mit tudok bedobni (készségeim, tudásom, ötleteim) a közösbe?
  • Milyen lehetőségem van arra, hogy kilépjek a pénz világából, és barterben gondolkodjam másokkal?
  • Hogyan tudom a közösségeimben a hálózatban való gondolkodás megtartó erejét támogatni?

4.         Elég, és tényleg elég

  • Mi a legkevesebb, amire minimálisan szükségem van a mindennapokban?
  • Mi kell még az előbbin felül, hogy a saját boldogságomért is tegyek valamit?
  • Bármelyik előbb megválaszolt igényemet meg tudom oldani költekezés nélkül?

5.        Mennyi munkára van szükségem?

  •  Van módom arra, hogy kevesebb órát dolgozzak?
  • Meg tudom osztani a munkámat valaki mással?
  • Maradt elég szabadidőm arra, hogy azzal foglalkozzak, ami igazán fontos számomra?
Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: fenttarthatóság, hírek | Címke: , | Hozzászólások kikapcsolva

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia készül: kíváncsiak a véleményünkre

Azon ritka pillanatok egyike ez amikor a kormányzat a fogyasztókat kérdezi és a kapott válaszokat (remélhetőleg) be is építi a törvénytervezetbe. A VM közleménye:

A Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszer-biztonsági stratégiát dolgoz ki. A dokumentum célja, hogy meghatározza azokat a lépéseket és eszközöket, amelyeken keresztül a fogyasztók egészségének védelme a jövőben is hatékonyan megvalósítható. Közlemény.

A stratégia kiemelt célja, hogy tovább csökkenjen az élelmiszer-eredetű megbetegedések, azon belül a háztartásokban bekövetkező fertőzések száma. Cél továbbá, hogy a tisztességtelen vállalkozások kiszűrésével és a fogyasztói tudatosság javításával hatékonyan megelőzhetőek legyenek az állampolgárok egészségét veszélyeztető, illetve a tetemes anyagi és erkölcsi károkat okozó botrányok, amelyek a magyar élelmiszerek hazai és nemzetközi jó hírét is csorbítják.

Az élelmiszer biztonság jelenlegi helyzete alapján hazánk – az Európai Unió számos más országához hasonlóan – a világ legbiztonságosabb helyei közé tartozik.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a társadalom minden érintett csoportját be kívánja vonni a stratégia megalapozásába: a fogyasztókat, az élelmiszerlánc vállalkozásait (a mezőgazdaságtól kezdve a feldolgozóiparon keresztül a kereskedelemig és a vendéglátásig), majd ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia és más kutatással foglalkozó intézmények szakembereit.

A kérdőív elérhető itt.

(VM Sajtóirodája)

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: Egyéb, hírek, hivatalos | Címke: , , , , | Hozzászólások kikapcsolva

A földtörvény egy átfogó agrárcsomag része

A vidékfejlesztési tárca államtitkárának közlése szerint a földforgalmat szabályozó átfogó jogszabálycsomag első eleme a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló előterjesztés, amelyet kedden általános vitára alkalmasnak talált a parlament mezőgazdasági bizottsága.

Budai Gyula kifejtette: a most beterjesztett javaslat egy törvénycsomag első eleme, amely a földforgalmat és a földszerzést kívánja átfogóan szabályozni. Ezt követik majd az üzemszabályozási és a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslatok. Ezzel a törvénycsomaggal szeretné a kormány hosszú távon szabályozni a magyar mezőgazdaság működési feltételeit - közölte az államtitkár.

Leszögezte: a kormány ebben a témában konszenzusra törekszik, mivel ez a törvényjavaslat hosszú távra határozza meg a magyar mezőgazdaság működési feltételeinek legjelentősebb szegmensét, a földtulajdonszerzés és a földbérlet lehetőségét. Ezért is folytattak a kérdéskörről társadalmi vitát, külön is egyeztetve a témáról az ellenzéki pártok képviselőivel.

Az államtitkár emlékeztetett: a törvényjavaslat a jogi személyek földtulajdonszerzését továbbra is kizárja Magyarországon. Emellett a föld adásvételhez hatósági engedély lesz szükséges a törvényjavaslat hatályba lépését, azaz 2014. május elsejét követően.

A törvényjavaslat elsődleges célja a családi gazdaságok megerősítése, hogy a magyar mezőgazdaság földtulajdon-szerkezete a középbirtokok felé mozduljon el. Földtulajdont csak helyben lakó földműves - azaz a föld megművelésével élethivatásszerűen foglalkozó - gazdálkodó szerezhet, illetve ilyen személy bérelhet földet.

A jelen lévő kormánypárti képviselők valamennyien általános vitára alkalmasnak találták a törvényjavaslatot és a többség úgy vélte, hogy a javaslat elfogadását követően is, még 2014. május elsejéig van idő a tapasztalatok alapján az elfogadott törvény finomhangolására.

(VM Sajtóirodája)

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: hírek, hivatalos | Címke: , , | Hozzászólások kikapcsolva

Tabajdi Csaba: igenis vannak génmódosított növények Magyarországon

Korábban mi is felhívtuk a figyelmet arra a jogszabályi anomáliára miszerint termelni ugyan tilos a GMO növényeket Magyarországon, de forgalmazni lehet. Az MTI cikke:

A génmódosított szervezetek (GMO), növények kérdésének tisztázását sürgette Tabajdi Csaba hétfőn - tudatta közleményében az Európai Parlament magyar szocialista képviselője.

Tabajdi annak a véleményének adott hangot, hogy az alaptörvény rendelkezéseivel ellentétben Magyarországon igenis forgalmaznak génmódosított növényeket.

“Hazánk jelenleg nem mentes génmódosított növényektől. A magyar gazdák nem termelnek - alkotmány szerint - nem is termelhetnek génmódosított növényeket. Az állattenyésztésben azonban a behozott takarmánykeverékek döntő többsége latin-amerikai eredetű szóját tartalmaz, melynek döntő többsége génmódosított. Így a génkezelt növények veszélyeinek továbbra is kitesszük magunkat. Fontos lenne, hogy megtiltsuk minden olyan élelmiszer forgalmazását Magyarországon, amely bizonyíthatóan káros az egészségre, illetve környezetünkre” - hangoztatta a magyar szocialista EP-delegáció vezetője, a mezőgazdasági bizottság tagja.

A képviselő szerint a helyzetet tovább bonyolítja az Európai Bíróság szeptemberi ítélete, amelynek értelmében a tagállamok nem tilthatják meg, hogy területükön a gazdák génmódosított növényeket termesszenek. Ez a döntés ellentétben áll a magyar Alaptörvény XX. cikkével, amely tiltja a genetikailag módosított növények hazai termesztését. Az Európai Bíróság 2012. szeptember 6-án megerősítette, hogy az európai gazdák termeszthetnek olyan génmódosított növényeket, amelyeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal engedélyezett. A tagállamok nem tilthatják meg általános jelleggel területükön az ilyen növények termesztését - ismerteti a döntés részleteit Tabajdi Csaba közleménye.

“Amikor élelmiszerbiztonsági szempontok alapján joggal ellenezzük a génmódosított növényeket, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy azok az európai- és magyar élelmiszerláncban évek óta jelen vannak. A Magyarországra behozott kukorica és szója esetében egyáltalán nem biztosítható azok GMO mentessége. Ezért a génmódosított növények kérdését mihamarabb tisztáznunk kell” - fogalmaz közleményében a szocialista politikus.

MTI

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: fenttarthatóság, hírek, hivatalos | Címke: , | Hozzászólások kikapcsolva

Kevesebb és drágább a méz

bioméz

Nem a méhecskéken múlott az idei méz termés

A tavalyi mézmennyiségnek csak a harmadát-felét tudták begyűjteni idén a méhészek. Mint May Gábor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szaktanácsadója elmondta, a tavaly őszi szárazság miatt a repce rosszul kelt, és gyengén fejlődött, ezért több területen kitárcsázták a gazdák. Emiatt repcéből is csak gyenge-közepes termést könyvelhettek el a méhészek.

– Kora tavasszal, illetve húsvét környékén a fagykár jelentette a legnagyobb problémát, a sík vidéken az akác 90 százaléka fagyott el, dombvidéken pedig a fele lett oda. De még így sem panaszkodhatunk, mert volt olyan terület az országban, ahol ettől még sokkal nagyobb volt a fagykár. Ennek megfelelően az akácvirágból is gyenge méztermés lett az előző évhez viszonyítva. A hárs virágzása idején viszont kedvezett az időjárás, így ebből a fajtából jó termést hordtak össze a méhek a kaptárokba – magyarázta a szakember.
May Gábor elmondta, Baranyában a napraforgó virágzása nagyon változékony, vannak kedvező területek és vannak kifejezetten rosszak is virágporgyűjtés szempontjából. A nagy szárazság és a forróság miatt a napraforgóból is csak gyenge-közepes mennyiséget sikerült begyűjteni.

A termés mennyisége természetesen tükröződik az árakban is. Akácmézből van a legkevesebb, ennek az ára már most 1800–2000 forint között van kilogrammonként a termelőknél. Hasonló áron kapható a hárs is. A vegyes, a napraforgó, illetve a repce olcsóbb, de ez is 1500–1700 forint között van. Sőt decemberben, az influenzaszezon beköszöntével várhatóan tovább emelkedik a méz ára.

Magyarországon tizenötezren foglalkoznak kisebb-nagyobb tételben méhészkedéssel, az általuk megtermelt méz mennyisége eléri a huszonötezer tonnát évente. Az aranysárga, édes nedű 80-85 százalékát a méhészek nagy tételben adják el a kereskedőknek. Magyarországon a mézfogyasztás rendkívül alacsony, szinte még a fél kilogrammot sem esszük meg személyenként, ami mindössze fele az uniós átlagfogyasztásnak. Magyarország 5-6 százalékkal vesz részt a világ mézkereskedelmében.

Hogyan kerülhet antibiotikum, vegyszer a mézbe?

A méhészek sem értenek egyet abban, hogy szükséges-e betegség esetén antibiotikummal kezelni a méheket. Van, aki szerint erre nincs szükség, mások viszont alkalmazzák szükség esetén a gyógyszeres kezelést. Ám ha ilyenkor a méhész nem elég gondos, és nem várja ki a gyógyszer kiürülésének idejét, akkor a szer maradványa a méh bélrendszerén keresztül belekerül a mézbe is. Vegyszermaradvány egyéb utakon is juthat a mézbe: a szántóföldi növények permetezésével.

Másként is kerülhet idegen anyag a mézbe, igaz ez nem veszélyes a fogyasztókra. Télen etetni kell a méheket, különben elpusztulnának. Rendszerint mézzel táplálkoznak, azonban előfordul, hogy a gazda cukros vízzel eteti a méheket. Az ilyen méhek által készített mézet cukoretetéses méznek hívják. Ez ugyan nem veszélyes az egészségre, azonban szinte nincs íze. Gyakran ezt az íztelen mézet keverik a rendes mézzel. Az is előfordul, hogy egyszerűen izocukrot kevernek a mézhez, szaporítás céljából.

Javult a minőség

May Gábor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szaktanácsadója elmondta, folyamatosan ellenőrzik a méz minőségét a termelőknél és az üzletekben egyaránt, a mintákat nemzetközileg is elfogadott laboratóriumokban vizsgáltatják be.

– Hét éve kezdtük az ellenőrzéseket, eddig mindig volt kisebb-nagyobb probléma a minőséggel, igaz egyre kevesebb. Tavaly volt az első év, amikor nem találkoztunk komolyabb problémával. Nyugodtan mondhatom, sokat javult a méz minősége az elmúlt években.

(Hajdu Zsolt cikke)

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: bioélelmiszer, bioméhészet, bioméz, hírek | Címke: , , , , , | Hozzászólások kikapcsolva

A városi növények nehézfém szennyezése

Az MTI beszámolója alapján, egy német vizsgálat során kiderítették, hogy a belvárosban vagy nagyobb városokban temesztett zöldségek temérdek káros anyagot tartalmazhatnak. A Berlinből származó eredmények egyértelműen kimutatták, hogy a nagy forgalmú utak mentén termesztett termékek nehézfémtartalma részben az európai uniós élelmiszer-határértékeket is átlépte. Ez azért aggasztó, mert egyes nehézfémek magas koncentrációban egészségkárosodást idézhetnek elő.

A Berlini Műszaki Egyetem kutatói 2010 nyarán vettek mintát fák környékéről, hátsó udvarokból és kiskertekből. A területek pontos helyét nem árulták el, hogy ne éljenek vissza az eredményekkel, és a kertek helyét jövedelmezőbb beruházások vegyék át. A vizsgálat alapján a nagy forgalmú utak mellett termesztett sárgarépa, mángold és paradicsom a szupermarketek kínálatához képest jóval több cinket, ólmot és rezet tartalmazott, de nikkel és kadmium esetében is magasabbak voltak az értékek a megengedettnél.

Ina Säumel, a kutatás vezetője mindenesetre indokolatlannak tartaná a pánikot. Utalt arra az angliai kutatók által tett nyilatkozatra, amely szerint a saját fogyasztásra termesztett városi zöldségeket egészében szemlélve kell megítélni: a kockázatok értékelésébe egyebek között a friss levegőn történő mozgást vagy a közös természeti élményt is be kell vonni. A kutató szerint már az is sokat javít a szennyezettségen, ha sövény nő az út és a kertészkedés helyszíne között.

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: bioélelmiszer, biogyümölcs, biozöldség, fenttarthatóság, házilag, hírek | Címke: , , , , | Hozzászólások kikapcsolva

Változnak az állattartásra vonatkozó jogszabályok

haszonállat tartás jogszabályOktóber 1-jén lép hatályba a törvénymódosítás, mely szerint mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható. (Nevesítve: a 2012. évi XVIII. törvény 5. §-a módosítja  az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló (többnyire Éltv-ként hivatkoznak rá) 2008. évi XLVI. törvényt. Július elsején pedig már hatályba lépett a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló módosított kormányrendelet, amelynek rendelkezései augusztus elsejétől kötelező érvényűek.

A változások értelmében ezentúl nem korlátozható önkormányzati rendeletben a haszonállatok tartása, így elképzelhető, hogy egy-egy településen ott is tartható majd ezentúl például sertés, vagy ló, ahol eddig ezt helyi rendelet nem engedte meg. A bátaszéki önkormányzat már módosította is a helyi állattartási rendeletet. Az eddigi szabályozást hatályon kívül helyzeték.

Az új jogszabály előírása alapján ugyan önkormányzati rendeletben nem korlátozható a mezőgazdasági haszonállat tartása, ám az állattartást szolgáló épületekre, helyiségekre vonatkozó védőtávolságok meghatározása továbbra is megszabható önkormányzati rendeleti formájában. A bátaszéki szerint például kis haszonállat ketrece, ólja a lakóépülettől 10, ásott és fúrt kúttól 6, kerti csaptól 2 méterre lehet.

Közepes termetű haszonállat esetében ezeket a távolságokat 10, 8, illetve 4 méterben határozták meg, míg nagy termetű haszonállatok tartásánál 20, 12, valamint 8 méter a minimális távolság. Az elhullott állati tetemek és egyéb állati hulladékok megsemmisítése az állattartó feladata és kötelessége.

A másik lényeges változás, hogy megszűnt az a mennyiség korlátozás, amely az egy helyrajzi szám alatti ingatlanban tartható kutyák és macskák számára vonatkozott. Ami irányadó, az a hasznos terület, azaz tíz négyzetméteren egy kistestű kutya tartható, de harmincon már akár három is. A társasházak szabályozási jogköre viszont még mindig él, tehát kétharmados többséggel továbbra is szabhatnak feltételeket – például szomszédok hozzájárulásának megkövetelése – az állattartáshoz.

– A jogszabályváltozások az eddiginél nagyobb teret engednek a felelőtlen állattartóknak. Mivel megszűnik a létszámkorlát, lesznek, akik nagyszámú kutyát vagy macskát halmoznak majd fel az otthonukban. Később aztán, vagy azért, mert a szomszédok jelentik fel a zaj és a bűz miatt, vagy azért, mert maga jelentkezik, hogy nem tudja tovább tartani az állatokat, az önkormányzatnak kell majd elkoboznia az állatokat, és döntenie a további sorsukról – mondja Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnöke.

Véleménye szerint még mindig nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, milyen felelősséggel, és nem utolsó sorban anyagi teherrel jár az állattartás. A jogszabályoknak nem enyhíteni, hanem inkább szigorítani kellene a feltételeket.

Akár 120 ezer forintos büntetést is kaphat az, aki állatot természetellenes vagy önpusztító tevékenységre szoktat. Még ennél is magasabb bírságot – 150 ezer forintot – fizet, aki az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül oltotta ki, állatot kínzott; az állat tulajdonjogával, tartásával felhagyott, az állatot elűzte, elhagyta, kitette. Ugyancsak ennyi büntetést kap az, aki állatot emberre vagy állatra uszított, állatviadalra idomított, állatviadalt szervezett, tartott, arra fogadást szervezett, azon közreműködött, részt vett, fogadást kötött, állatviadal céljára állatot tenyésztett, képzett, idomított, forgalmazott, vagy épületet, földterületet, eszközt rendelkezésre bocsátott. Ha több tényállás együtt áll fenn, akkor a büntetések összeadódnak, tehát több százezer forintra rúghatnak.

 

(teol.hu)

az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (továbbiakban: Éltv.)

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: havas-tanya, hírek, hivatalos | Címke: , , , , , , , | Hozzászólások kikapcsolva

Milyen a sör ha nem bio?

Mi kell a sörhöz? Acetaldehid, aszkorbinsav, etanol, formaldehid, habstabilizátor, hexán, kén, kovasav, metilénklorid, polivinilpolipirrolidon, radioaktív sugár. Ja meg maláta és árpa is. Ez derül ki a Bioholmi szeptemberi számából:

Avagy miért a biosör ivás lenne kívánatos?

Mert amíg a biosörfőzdék szigorúan betartják az előbb említett tisztasági törvényt, sőt, alapanyagaik kizárólag ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származnak, addig az ellenőrizetlen közönséges sörgyártók egy sereg –ördögtől való – felesleges vegyszeres trükköt, praktikát alkalmaznak. Többek között konzerváló anyagokat a lejárati idő növelésére. Persze, így már nem annyira fontos az alapvető patikai tisztaság. Aztán a kedvező szín beállítására színezőanyagokat is megengednek, ha már a silány alapanyag gusztustalan színt produkálna. A gyenge habképzést habstabilizátorokkal kénytelenek javítani, és az idő előtti színelváltozásokat antioxidánsokkal (pl. aszkorbinsavval) korrigálják. A sörárpa helyett olcsóbb ipari kukoricát vagy gyenge minőségű olcsó ázsiai rizseket is bevetnek.

A sornak még nincs vége! A pilseni típusú sörök elengedhetetlen összetevője a komló. Míg a biosörgyárak a virágzás teljében lévő illatos komlótobozokat használják, addig a többiek megelégszenek a komlókivonatokkal, komlógranulátumokkal, amelyek előállítása során szintén vegyszereket visznek a rendszerbe: hexánt, metilénkloridot, etanolt. Mindez súlyos minőségromboló beavatkozás. A szokványos sörök gyártásakor a fehérjestabilizálás fontos szakmai feladat, melyet a gyárak polivinilpolipirrolidon (PVPP) alkalmazásával „oldanak meg”. Használnak még kovasav-preparátumokat, a vegyszeres termesztésből származó komlót és malátát kénezik, mielőtt a gyenge minőség miatt megbarnulna, és nem ritka a barna sörök előállításához a cukorkulőr vagy karamell alkalmazása sem. A koronazárat (söröskupak) formaldehiddel fertőtlenítik, a gyengébb minőségű „sörimitációkat” a biztonság kedvéért még be is sugározzák egy kis radioaktív sugárral.

A gabona alapanyagokat műtrágyázás után a rendszeres vegyszeres növényvédelem tartja életben, míg a sörélesztőt a legtöbb esetben génmanipulált szervezetekkel állíttatják elő. Az egyik legnépszerűbb német natúr élelmiszer magazin szerint a hamburgi Holsten sörfőzde néhány éve a sörgyártásnál a glicerin és a közismerten sejtméreg acetaldehid védelmére (a szabadalmi leírás szerint!!!) a következőt nyilatkozta: az első anyag az íz telítettségét, míg a második az ízharmonizációt hivatott biztosítani. Mindezek után nem marad más hátra, mint – koccintás helyett – jó egészséget kívánni a fentebb leírt módon kezelt közönséges sörökhöz. Szükség is lesz a jókívánságra, mert a most megismert manipulációk túlzottan nem járulnak hozzá az egészség maradéktalan fenntartásához.

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: bio, bioélelmiszer, Egyéb, hírek | Címke: , , , , , , , , , , , , | Hozzászólások kikapcsolva

Bioburgonya kóstoló, szakmai találkozó

2012 szeptember 22.-én a SZIA babatvölgyi biokertészetében töltöttünk egy nagyon kellemes napot a G7- Gödöllői Helyi Élelmiszer Tanács, SZIE Babatvölgyi Biokertészet, SZIE MKK KTI, GAK, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Burgonyakutatási Központ Keszthely szervezésében.

Babatvölgy munkássága nem ismeretlen számunkra ahogy az ott dolgozó tanárok, kertészek, hallgatók sem. Érdemes egyszer kilátogatni és megnézni a kertet, megismerni őket.

Ez alkalommal a bioburgonya volt a főszereplő, 7 fajta versengett a résztvevők kegyeiért. A biokrumpli mustra először szemrevételezéssel indult. Megnéztük a bioburgonya nyers állapotát, héjasan és héj nélkül. Ezt követően következett a kóstolás Szoljár Csaba és a Solier Cafe jóvoltából. Megkóstolhattuk a bioburgonyákat sülve és főve is. A hivatalos eredmény még várat magára. A hivatalod eredmények: (Nekem a White Lady ízlett leginkább sülve is, főve is.)

FŐTT BURGONYA
White Lady Balatoni Rózsa Desirée Laura Sarpo Mira Hópehely Démon Katica Vénusz Gold
Szín VII. I. IV. VI. II. V. VIII. III. IX.
Íz VII. II. IV. V. I. III. VI. IX. VIII.
Állag VI. I. IV. V. II. III. VII. VIII. IX.
Összbenyomás VI. I. IV. V. II. III. VII. VIII. IX.


SÜLT BURGONYA
White Lady Balatoni Rózsa Desirée Laura Sarpo Mira Hópehely Démon Katica Vénusz Gold
Szín IV. V. III. III. VI. V. II. I. VI.
Íz I. III. IX. VIII. VII. IV. VI. II. V.
Állag I. III. VI. VII. IV. VI. V. II. III.
Összbenyomás III. II. VII. IX. VIII. VI. IV. I. V.

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: bioélelmiszer, biozöldség, hírek, rendezvény | Címke: , , , , , , , | Hozzászólások kikapcsolva

Drágul a termőföld

A 2010-es hektáronkénti 526 ezer forintról 567 ezerre, azaz 7,7 százalékkal nőtt tavaly az eladott termőföldek átlagos ára – áll az elemzésben. Egyedül Pest megyében figyelhető meg minimális árcsökkenés, ugyanakkor kilenc megyében több mint tizedével drágultak a földek. A legnagyobb mértékben Veszprém (14 százalék), Bács-Kiskun (13,3 százalék) és Heves (12,2 százalék) megyében. Mindez azt jelenti, hogy szűkebb pátriánkban a 2010-es 346 ezer forint után tavaly egy hektár földért átlagosan 388 ezer forintot kértek.

A kistérségi árszintet az ottani adottságok, azaz a művelési ágak is jelentősen befolyásolják. A legdrágábbak a szőlőültetvények, ezek általában 1,3 millió forintért cserélnek gazdát, míg a gyep-rét-legelő besorolású földek átlagárai 270 ezer forint környékén mozogtak. A szántók hektáronként átlagban 592 ezer forintba, az erdők 471 ezerbe, a kertek, gyümölcsösösök hektáronként 1,06 millió forintba kerültek.

Hevesben az egri kistérségben – ahol egyébként is a legdrágább meghaladja a 650 ezer forintot, nyilván a szőlőültetvények miatt – ment föl leginkább a termőföldek ára, egy év alatt több mint 20 százalékkal.

Hasonló árváltozás következett be Heves vidékén is, ám ott így sem éri el az átlagár a 450 ezer forintot, csakúgy, mint Füzesabony, Pétervására és Bélapátfalva térségében. Péterkén és a környező falvakban a drágulás mértéke nem érte el a 10 százalékot, ahogyan a Gyöngyösi kistérségben sem. Ott egyébként Hatvannal egyetemben 450-550 ezer forint között mozognak az árak.

Megyénkben a földeknek körülbelül 1,7 százalékát adták el tavaly. Az egy évvel korábbihoz képest különösen pörgött a piac (több mint 30 százalékkal nőtt a forgalom) Bélapátfalva, Eger és Hatvan környékén, Gyöngyös és Füzesabony vidékén viszont minimális volt a növekedés. Heves megye szőlő kategóriában bonyolított nagy forgalmat, 300 hektárnyit vásároltak, ezzel a mennyiséggel szűkebb hazánk Bács-Kiskun mögött a második lett.

(Heves Megyei Hírlap hétfői száma)

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: hírek, hivatalos | Címke: , , , | Hozzászólások kikapcsolva

Itt van az ősz…

Valójában ez egy novemberi fénykép

Ismét Szeptember 23.-a van, tehát újra beköszöntött a csillagászati ősz és velünk is marad egészen december 22.-éig. A globális felmelegedés miatt persze ezt pár éve nehezünkre esik észrevenni, de ha másból nem is, a megnyúló árnyékokból és a hamarabb érkező sötétségből mi is sejthetjük. A gyermekzsivaj hiánya is jelezhette a nyári szünet végét de így talán az otthon ténykedő biogazda kicsit jobban koncentrálhat még ha ez az iskolásoknak oly fájdalmas is.

Az Északi-sarkon véget ér a féléves nappal és fél év éjszaka következik, a Déli-sarkon éppen fordítva. Ezt a nagy változást jelzi az őszi napéjegyenlőség időpontja mikor a napsugarak épp 90 fokos szögben érkeznek bolygónkra.

Ő is a novemberi színekben pompázik

Petőfi Sándor - Itt van az Ősz, itt van újra

Itt van az ősz, itt van újra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpendítem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. –

Kedvesem, te űlj le mellém,
Űlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.

(Erdőd, 1848. november 17–30.)

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: havas-tanya, önellátó gazdaság | Címke: , , , | Hozzászólások kikapcsolva

Az ökológiai gazdálkodás aktuális kutatási és szaktanácsadási kérdései

2012 szeptember 20.-án került megrendezésre a Az ökológiai gazdálkodás aktuális kutatási és szaktanácsadási kérdései c. konferencia a Gödöllői SZIE Rektori dísztermében. A szervezés az ÖMKi-től megszokott magas színvonalon zajlott, a neves előadók és előadásaik listája, valamint a program:

9.00 Érkezés, regisztráció
09.30-11:00 Délelőtti előadások I:
Köszöntés - dr. Drexler Dóra ügyvezető, ÖMKi
A NAKVI feladatai és az agrár-szaktanácsadás hazai rendszere - dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató, Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet
A szaktanácsadói kutatóközpont működése és tapasztalatai az ökológiai szaktanácsadásról – dr. Kozári József igazgató, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Szaktanácsadási Kutatóközpont
A hazai ökológiai mezőgazdasági szaktanácsadás helyzete a gyakorlatban - Erdősi Bálint, minősített szaktanácsadó
A kutatás és a szaktanácsadás együttműködési lehetőségei. Az ÖMKi on-farm kutatási hálózat bemutatása - dr. Drexler Dóra
A projekt az MNVH Elnökségének értékelése alapján a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító hatósága
jóváhagyásával valósul meg.
11:00-11:20 Kávészünet
11.20-13.00 Délelőtti előadások II és vita:
A 2012-es kertészeti on-farm kísérletek eddigi eredményei - Papp Orsolya, kertészeti kutatási szakreferens, ÖMKi
A szántóföldi on-farm kutatás eddigi eredményei - Földi Mihály, szántóföldi kutatási szakreferens, ÖMKi
A gyepmagkeverék on-farm kísérletek bemutatása - dr. Illyés Eszter, kutatási szakreferens, ÖMKi
Az előadások után a résztvevők megvitatják az ökológiai termelési ágazatok legfontosabb termesztéstechnológiai problémáit, javaslatot tesznek a szükséges kutatási prioritásokra.
13.00-14.00 Ebédszünet (az étkezés önköltséges)
14.00-16.30 Kerekasztal beszélgetés:
Az öko szaktanácsadási és szakértői rendszer áttekintése, kapcsolata a hazai kutatással
A szaktanácsadási rendszer továbbfejlesztési lehetőségeinek közös megvitatása, irányelvek megfogalmazása.
16:30 Összegzés és zárszó

A konferencia a mezőgazdasági szaktanácsadók közül elsősorban azoknak szólt akik öko szaktanácsadásban is érdekeltek, de örvendetes volt látni, hogy olyan szaktanácsadó is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt aki a három lehetséges szaktanácsadási terület egyikeként sem jelölte meg az öko szaktanácsadást.

Az előadások anyagai:

Dr. Drexler Dóra - ÖMKi_Szaktanacsadas_2012

Dr. Kozári József Gödöllő 20120920

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid - NAKVI feladatai és a szaktanácsadás rendszere 2012.09.20. - Gödöllő

Erdősi Bálint - Hazai ökológiai mezőgazdasági szaktanácsadás a gyakorlatban

Földi Mihály - Szaktanácsadás-Gödöllő_FM_2012_09_20ii

Ilyés Eszter - öko_szakértő_2012_eloadas

Papp Orsolya - Szaktanácsadói_kertészeti_onfarm

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: biogazdaság, hírek, hivatalos, ökológiai termesztés, pályázat | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólások kikapcsolva

Vidék és város fotópályázat

Igyekszem az oldalon csak olyan írásokat közzétenni, híreket átvenni amik szorosan kapcsolódnak a bio kérdésköréhez. Most pedig közzéteszem egy fotópályázat reklámfilmjét. Miért? Nézd meg a videót és megérted. A témája: Vidék és város.

Ha tetszik indulj el a pályázaton, mi is nevezni fogunk :)

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: hírek, hivatalos, pályázat | Címke: , , | Hozzászólások kikapcsolva

NÉBIH zöldszám

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és az Élelmiszerlánc-felügyeletért és Agrárigazgatásért Felelős Államtitkárság közös levélben fordult a legnagyobb Magyarországon működő élelmiszerforgalmazó áruházláncokhoz, hogy hozzájárulásukat és közreműködésüket kérjék a „NÉBIH zöldszám plakát” üzleteikben történő elhelyezéséhez. A Hivatal márciusban indította el az ingyenes hívható zöldszám szolgáltatását, melyen keresztül a fogyasztók az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos panaszaikat egyszerűen és gyorsan bejelenthetik.

Élelmiszerlánc-biztonsági szabálytalanság észlelése esetén a 06-80/a nébih, azaz a 06-80/263-244-es számot kell hívni. A bejelentéseket hétfőtől-csütörtökig 8:00-tól 16:30-ig, pénteken 8:00-tól 14:00-ig fogadják a Hivatal munkatársai, míg éjszaka üzenetrögzítő rögzíti a beérkező panaszokat. A lakossági telefonok lehetőséget teremtenek arra, hogy az élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek gyorsan, célzottabban reagálhassanak egy-egy problémára.

A kezdeményezéssel az volt Hivatal célja, hogy a lakosság a zöldszám szolgáltatással kapcsolatosan minél szélesebb körű tájékoztatást kapjon. A kihelyezésre szánt plakátokat és matricákat az élelmiszer-vállalkozások által igényelt példányszámban a NÉBIH térítésmentesen biztosítja. A kezdeményezéshez több áruházlánc is csatlakozott már, így ősztől számos helyen találkozhat majd a lakosság a NÉBIH zöldszámával.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: hírek, hivatalos | Címke: , , , | Hozzászólások kikapcsolva

Melléktermékek jelentősége a szarvasmarha takarmányozásában

Az alábbi cikk az mmgonline vásári körképéből van. Nem is annyira bio vonatkozású. Azért tesszük mégis közzé mert látható benne egy kreatív, jobbító szándék amit ezúttal ugyan gazdasági szempontok motiválnak, mégis a végeredménye egyfajta ésszerű, jobbító és ebben a biora hasonlító megoldás.

Az idei szélsőséges időjárási viszonyoknak köszönhetően nehéz időszaknak nézünk elébe az állattenyésztésben, illetve az állati eredetű élelmiszer előállítás terén.

Az idei kukorica szilázs mennyiség és minőség messze elmarad az elégséges minőségtől, mint ahogy a szénatermés is. A szarvasmarha esetében a tömegtakarmány bázis - mely alapja az egész szarvasmarhatartásnak, hús és tejtermelésnek - nem biztosított. Megdőlni látszik az tendencia, miszerint a takarmányalkotók közül az abrak, azon belül is a fehérjehordozók kerülnek a legtöbbe. Így a lassan megfizethetetlen fehérjehordózók mellé felsorakoznak az energiapótlók is, ezen belül az alapvető abrakalkotók, mint a kukorica, búza, árpa. A takarmányadag összeállításánál ezeket a hiányokat részben lehet pótolni a nélkül, hogy a költségek jelentősen megnőnének, és állat egészségügyi problémákat se okozzanak, mint például bendőacidózis jelentős abraktúletetés során.

Egyre nagyobb a jelentősége az iparilag feldolgozott mezőgazdasági növényekből származó melléktermékeknek. Szerencsére e termékek nem csak az abrakbázist erősítik (extrahált repce, napraforgó, szójadara), hanem a tömegtakarmány bázist is. A kukorica szilázsból hiányzó energiát a cukorrépa feldolgozásából visszamaradt melasszal, mely cukortartalma igen jelentős (40-50%), és nedves, vagy szárított répaszelettel lehet pótolni, mely energiatartalma közelíti a gabonafélékét, terimés, laktagóg, kiváló étrendi hatású. A sörgyártás melléktermékével, a sörtörköllyel fehérjét és rostot lehet bevinni a rendszerbe. A konzervgyári melléktermékek: csemegekukorica csuhé, kukorica moslék, paradicsomtörköly révén szintén kiváló tömegtakarmány keveréket lehet összeállítani az állat igényeihez igazítva. Nagyszerű rost, energia, és nem utolsó sorban fehérje pótló takarmányként működnek, silózva vagy silókukoricával összekeverve, annak hiányosságait kiválóan kiegészítve deponálhatóak. A szeszipari melléktermékek, nedves és száraz CGF, melynek alapja tiszta kukorica, szintén kiválóan alkalmasak a takarmányadag kiegészítésére. A feldolgozás során jelentős keményítő tartalom marad vissza (kb 30%), és a fehérjetartalom is bekoncentrálódik (18-20%). Nedvesség tartalma a többi nedves mellékterméktől jóval magasabb közel 40%, a beltartalmi értéket tekintve kiváló minőségű lucerna szenázzsal egyenértékű. Szarvasmarha esetén a nedves CGF-ből 6-14 kg is megetethető naponta minden gond nélkül. A másik nagy előnye a többi melléktermékkel szemben, hogy egész évben elérhető, nem szezonális termék, mint a többi.

E melléktermékek azon túl, hogy nagyszerű kiegészítést biztosítanak, és olcsón hozzáférhetők, rengeteg olyan egyéb értékes hatóanyagot, alkotóelemet tartalmaznak, amelyek a takarmánykeverék biológiai aktivitását értékét jelentősen javítják. Ilyen például a paradicsom feldolgozásából származó nedves törköly, mely döntő részt héj és maganyagból áll. A paradicsom héjában koncentrálódnak a zöldség színét is adó karotinoidok, és a likopin. Az utóbbi néhány évben a kutatások középpontjába került a likopin egészségre gyakorolt hatásának vizsgálata. Az eddig ismert kutatási eredmények azt igazolták, hogy a növényi élelmiszerekben nem tápanyagként szereplő összetevők antioxidáns, immunrendszert erősítő, antikarcinogén, koleszterinszint-csökkentő és gyulladás gátló hatásúak. A likopin egészségre gyakorolt hatásait folyamatosan vizsgálják, de az már tudományosan is kimutatható, hogy egy sor krónikus betegség megelőzésében játszhat fontos szerepet, köztük a prosztatarák, a szívbetegségek és az időskori vakság. A szarvasmarha szervezete nagy megterhelésnek van kitéve, ha a tejtermelés egyúttal vehemépítéssel is társul. A túlterhelt szervezet fokozottan érzékeny minden külső hatásra, például a vitaminok, illetve vitamin hatású vegyületek abszolút illetve relatív hiányának kialakulása. Ezek hatása kiterjed a tőgyre éppúgy, mint a petefészek működésére vagy a méh nyálkahártya állapotára. Mindhárom esetben - tőgy, petefészek és méh - a karotinoidok hatását elsősorban a sejtek membránjának stabilizálása révén fejti ki. A membránok stabilitása lényeges a petefészek hormon termelése, a tüsző érési folyamatainak, valamint a méh nyálkahártya regeneráció - involúció - szempontjából éppúgy, mint a tőgy - ezen belül kiemelten a tőgy bimbó-csatorna - integritásának fenntartásában. A karotin, különösen a legnagyobb biológiai aktivitással rendelkező ß-karotin, hiányában a fentiek alapján teheneknél késedelmes ovuláció, üszőknél elhúzódó ivarzás, valamint az ellést követően késői ciklusba lendülés tapasztalható. Ennek apropóján a Déli Farm Kft kutatás-fejlesztési pályázat keretében (GOP 1.1.1. 09/1-2009-0002 Innovatív eljárás a paradicsomtörköly karotinoid tartalmának kivonására) egy olyan új innovatív eljárást kezdett kifejleszteni, mely a paradicsom konzervgyári feldolgozása során melléktermékként jelentkező magas karotinoid és likopin tartalmú mag és héjrészből nagy hatékonysággal kinyerje az értékes alkotóelemeket és azokat olyan formában tartósítsa, hogy az állati szervezet részére egész évben biztosítani tudja a megfelelő karotin ellátást. Ennek a terméknek a kifejlesztésének fő szempontja, hogy egy természetes úton keletkező biológiailag aktív anyagot megfelelő módszerrel tartósítva, és a takarmányhoz hozzákeverve egész évben kielégítse az állati szervezet ß-karotin és likopin szükségletét.

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: fenttarthatóság, hírek | Címke: , , , , | Hozzászólások kikapcsolva

Halálos génmódosított növények?

A Haszon magazin mai számából:

Több pusztult el rákban azon kísérleti patkányok amelyek génmódosított kukoricát kaptak, mint amelyek normál termesztésű kukoricát – derül ki egy francia kutatásból. 200 állatot vizsgáltak 2 éven át, miközben az eddigi vizsgálatok csak 3 hónapra terjedtek ki. Az eredmény hatására az Európai Bizottság is vizsgálatot kezdeményez.

Figyelni fogjuk a híreket, írjatok ti is ha megtudtok valamit!

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: havas-tanya, hírek | Címke: , , | Hozzászólások kikapcsolva