A középkori piac és a termelői piac

Miért szeretünk piacra járni? Mióta piacolunk? Egyáltalán miért jött létre? Mi az a termelői piac? Miért jobb a piac mint a bevásárlóközpont?

Napjainkban gomba módra szaporodnak a termelői piacok. Nagymama korú olvasóink kedvéért nem árt megjegyezni, semmi másról nincs szó mint az ő gyermek és fiatal korukból ismert hétvégi piacok újjáéledéséről persze azért kicsit másként. Két részes cikkünkben kicsit körüljárjuk a témát, megnézzük miért tűntek el a piacok és miért jönnek elő ismét, mi kell a működtetésükhöz, milyen jó példákat látunk az országban és főleg miért jó ez a termelőnek és a vevőnek.

Mielőtt belekezdünk próbáljuk meg elképzelni egy régi mezővárosi piac hangulatát. Betérünk a főutcára ahol már rengeteg ember tolong kerülgetve egy lassan haladó kézműves szekerét. A kézműves késve érkeztek meg de kihasználva az alkalmat menet közben a szekérről hangosan kiabálva kínálja portékáját, a mívesen vésett rézedényeket. Elsőként egy sétáló árus lép hozzánk, csecsebecséit, ékszereit méltatja, versbe foglalva de érdeklődés hiányában hamar továbbáll. A földön ponyvára lerakva zöldségeket találunk, sokfélét, frisset, ízesnek tűnőt. A ponyva mögött mosolygós parasztasszonyok kofáskodnak. Pár méterre odébb már az asztalos céhek legényei versengenek figyelmünkért de hirtelen orrunkat megvezetve figyelmünket a hentesek asztalai terelik maguk felé. Persze tudják ezt az kenyeres asszonyok is akik pedig pont itt, illatos pogácsákat tolnak az orrunk alá. A piaci kavalkádban gabonások alkudoznak, valahol egy mutatványost tapsolnak az emberek de a piacbíró is épp veszekszik valakivel. Amikor nemesember közeledik a családjával, mindenki csendesebb lesz kicsit de csak hogy újult erővel folytassa távozásuk után. A doboló épp kihirdet valamit de közelebb kell mennünk ha hallani akarjuk. Ebben a tömegben ez lehetetlen. Inkább nézegessük a külhoni és hazai subások, szatócsok, bognárok, gubások, papucsosok, szíjgyártók, csipkeverők, gyertyamártók, süvegesek portékáját és élvezzük a piac sokszínű nyüzsgését. Beszélgessünk egy jót régi ismerőseinkkel, tudjuk meg a friss híreket, pletykákat, élvezzük a vásári ünnepnapot.

A piac szó az olasz piazza (tér) kifejezésből származik és a település főterén tartott kisebb árusítást jelenti. A piacok történetének kezdete az ókorba nyúlik vissza. Kezdetben és elsősorban élelmiszer piacokat tartottak amiket a forgalmasabb utcák mentén, ún. piacutcákon rendeztek meg, később piactereket alakítottak ki a falu főterén. Idővel az igazgatás, közigazgatás a fogadók és kocsmák is a piactérre költöztek.

Magyarországon a piacok a középkorban élték hőskorukat. Sok városunk a piacolásnak köszönheti akkori fejlődését, sőt! Vannak városok amik mai napig nevükben őrzik régi piaci jelentőségüket: Szombathely, Csütörtökhely, Péntekfalu. A jelentősebb településeken hetente tartottak piac napot, a mezővárosokban (Mezőváros: nem építhettek városfalat, gyakorlatilag egy nyílt tér, a mező közepén álló nyitott települések voltak. Azért a mezővárosokban terjedt el a piacozás mert ezek a városok különböző előjogokat élveztek a földesuruktól és a leggyakoribb ilyen előjog a vásártartási jog volt.) minden nap volt piac és volt olyan mezőváros ahol egyszerre több piac is működött.

Fertőrákos történetéből tudjuk, hogy a XVII. században a piactéren álló szilfához kötözték a bűnözőket, később a tömlöcöt, majd a börtönt is ide építették. Vajon miért? Talán azért mert a piacon fordult meg a legtöbb látogató, ezért itt láthatta a legtöbb ember az elfogott gonosztevőket. Ez lehetett az oka annak is, hogy a híreket is itt dobolták ki, a korabeli előadóműszék is itt számítottak lelkes közönségre. Vagyis a piac hamar közösségi térré vált, a rendszeres szociális és informális érintkezés színterévé.

A piacok fejlődésével kialakultak a specializált piacok ahol a hét adott napjain egy bizonyos termékcsoportot árultak: állat piac, gabonapiac, halpiac, kolomppiac, stb. Volt még egy érdekes piac, az úgynevezett köpködő vagy más néven emberpiac is. Itt kis csoportokba verődve ácsorogtak a munkát kereső napszámosok.

A piacok előnyei között régen is elsők között tartották számon a frissességet. Kofahajókkal, kofavonatokkal szállították a környékbeli falvakból, településekről a nagyvárosokba a mindig friss terményeket. A piacon egyéni adagokban mérték az árukat. Csomóban, rakásban vagy például a magvakat gyűszűben. Ezért könnyebb volt itt alkudozni mint a vásárokon, ez is hozzájárult népszerűségükhöz. A piacok rendjére a piacbíró vigyázott aki a helypénzeket is beszedte és többnyire ő maga volt aki a településtől megvásárolta a helypénzbeszedés jogát.

A vásárok a ritkábban megrendezett de lényegesen nagyobb árusítási lehetőséget jelentették. A vásár kifejezés iráni jövevényszó. Formalizáltabbak voltak, vagyis kevésbé rugalmasak de cserébe bővebb kínálatúak. A helyiségnevekben erre is találunk szép példákat: Marosvásárhely, Hódmezővásárhely, Asszonyvására, Martonvásár, Jászvásár és Kézdivásárhely. Az országos vásárok két korabeli elnevezése annak két jellegzetességét emeli ki: a sokadalom arra utal, hogy ezeken az eseményeken nagy területről nagyon sok ember gyűlt össze, a szabadság pedig arra, hogy itt az árusítás, vétel a mindennapi árusításnál kötetlenebb formában történhetett. Az akár 2-3 napig is tartó országos vásárok a saját iparral rendelkező nagyvárosokban kerültek megrendezésre, ilyen volt Debrecen, Gyula vagy Nagyvárad is. Ezekre a vásárokra nemcsak az országból de sokszor külföldről is jöttek árusok.

A vásárok évről évre ismétlődtek, általában négy vásártípust rendeztek évente. Ezek a vásártípusok nem voltak homogének, többnyire mindig árultak mindent, csak az arányok és a mennyiségek változtak. Az első vásár a tavaszi állatvásár, más néven jószág vásár volt. Többnyire a településen kívül került megrendezésre ahol kényelmesebben fértek el az állatok és körül tudták őket árkolni, hogy ne szökhessenek el. Nyár elején az aratási időszak szerszámaiból rendeztek nagy kirakodó vásárokat, az ősz közeledtével pedig a terményeket kezdték árusítani és ilyenkor is tartottak állat vásárt. Még a tél előtt ruha vásárt rendeztek ahol a téli ruházatot lehetett megvenni. Bár látszólag a ruhavásárok nem tűnnek annyira komolynak mint a többi, érdemes tudni, hogy a legrangosabb árusok a ruha árusok voltak. Ezek a szabók, szűcsök, gubások, kalaposok, papucsosok, nemcsak egyszerű parasztok lehettek, volt aki egész céhek portékáival érkezett a vásárra. És mivel ahogy ma is akkor is a “ruha tette az embert“, ezért nagyon komolyan esett a latba, hogy ki kitől és milyen ruhaneműt vásárolt.

A vásárok időpontja mindig ünnepekhez, pontosabban ünnepnapokhoz igazodott. Ilyenkor lehetett a legtöbb látogatóra számítani és ilyenkor volt az iskolai szünet is. A többnyire szekérrel közlekedő kézművesek, árusok már a vásár napját megelőző délután vagy este igyekeztek megérkezni, és azonnal hozzákezdtek a favázú ponyvasátor felállításához. Ezek elején helyezkedett el az asztal, melyre a kisebb árukat rakhatták, míg a nagyobbak a sátor hátsó részében foglaltak helyet. A sátrakat az árus vagy segédje éjjel-nappal vigyázta a tolvajoktól.

Mind a piac mind a vásár igazi közösségi térré alakult. Sok olyan látogatója volt és van a mai napig is, aki nem eladási vagy vásárlási szándékkal látogat a piacra, hanem csak az árakról tájékozódik, ismerősökkel vágyik találkozni, beszélgetni. Azonban vásárfiát nekik is illik hazavinni, ez a régi időkben többnyire bugylibicska, fütyülő, mézeskalács, keszkenő vagy perec volt. Ezeket nyakba akasztott tálcájukról, gyakran verselve kínálták a mozgó árusok, akiket nemzetiségüktől függetlenül bosnyákoknak neveztek.

A szellemi művelődés egyik alap pillére is volt a vásár. A könyvkereskedők nagyobb vásárok kedvéért messzire is elvitték saját kiadású bibliáikat, imakönyveiket és elsősorban kalendáriumaikat. A kalendáriumok évtizedekig a parasztság általános műveltségének forrásai voltak. Érdekes, hogy a ponyvaregény kifejezésünk is ebből az időből származik. A komoly, asztalról vagy sátorból áruló könyvkereskedők lenézett konkurenciái voltak a rablókról, betyárokról szóló, magyar nyelvű elbeszéléseket kínáló árusok, akik többnyire ponyváról árulták históriáikat.

A piacolás egyik legszebb motívuma az alkudozás. Szokás szerint az mondta ki a kezdő összeget aki eladni akart, ebbe az árba az alkudozás már eleve bele volt kalkulálva. A vevő ilyenkor többnyire nem mondott semmit, továbbment. De ha tetszetős volt az árú akkor később visszakanyarodott. Ha az eladó megismerte akkor kérte ajánljon egy összeget és kezdetét vette az alkudozás amit a jelen lévők nagy érdeklődéssel figyeltek, majd megköttetett az üzlet is a fülük hallatára. Ha nagyobb mennyiségről vagy igen drága portékáról volt szó, áldomást ittak az alku végén amit az eladó fizetett. Erről számolt be Anonymus is a XII. században.

Az áldomást a lacikonyhán itták meg ahol frissensült húsokat, kolbászokat is felszolgáltak. A lacikonyhások, fogadósok, kocsmárosok ismert szereplői voltak a vásároknak. Mindenhol más szokások voltak érvényben, volt ahol a rendelt bor mellé tarisznyából eszegettek de a szegénylegények de volt ahol ezt nem engedték. A vásárosok mindig ugyanabba a fogadóba tértek meg a vásár előtti napon, kialakultak a törzsvendégek, vendégbarátságok köttettek. A kisgyermekes vásárosok porontyaira is gyakran a fogadós családja vigyázott amíg a szülők árultak.

A vásárok legjelentősebb funkciója a munkamegosztás következtében létrejött javak kicserélése. Ennek segítségével terjedhettek el a modern és hatékony szerszámok, megjelent a divatos viselet mint fogalom. De ennél talán fontosabb műveltségbeli hatásuk. A vásárokon jutottak az egyébként a távolságok miatt elszigetelt emberek friss hírekhez, információkhoz, ismertek meg új termelési módszereket, értesültek a jelentősebb eseményekről. Könyvekhez juthattak, megvásárolták a kalendáriumot.

Az információáramlás fejlődésével ezek az előnyök látszólag ellaposodtak. A vásárlás felgyorsult életünkben már nem esemény amire készülünk, hanem egy gyorsan kipipálandó feladat a feladatok tengerében. Ezt az igényünket nagy sikerrel lovagolták meg a multik és ezzel elkezdték kiirtani a piacokat. Napi 24 órában ontják magukból az örökké friss, olcsóbbnál olcsóbb és szebbnél szebb terményeket. Emlékezzünk vissza hány kisbolt volt gyermekkorunkban az adott településen és ma mennyi van? És milyen messze van most lakhelyünktől a legközelebbi multi?

Azonban napjainkban valami változik, talán az igényeinkben, talán az ismereteinkben. Sokunkat zavar ha hülyének néznek és az átcímkézési balhék és külföldről érkező néhány napig még akciós termékek özönében értetlenül vakarjuk a fejünket. Kell nekünk ez a sok formalizált, agyon vegyszerezett vacak? Egyáltalán van alternatívánk?

Van! Cikkünk folytatásából kiderül mi lehet, mik az előnyei és hol találjuk őket.

 

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: bioélelmiszer, fenttarthatóság, havas-tanya, házilag, rendezvény | Címke: , , , , , , , | Hozzászólások kikapcsolva

Csak engedéllyel lehet szarvasgomba gyűjtőként az erdőben járni

Januárban lép életbe a földalatti gombák gyűjtésére vonatkozó, idén tavasszal megjelent rendelet. A szabályzóról dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter úgy vélekedett – aki maga is részt vett a múzeumavatón –, hogy az a szarvasgomba-gyűjtők számára megfelelő jogi keretet ad tevékenységük folytatásához.

A következő évtől ugyanis legálisan csak megfelelő hatósági engedély birtokában, vizsgázott szarvasgomba kereső kutyával, erdőbirtokossági engedéllyel, gyűjtési naplót vezetve lehet majd szarvasgomba gyűjtőként az erdőben járni.

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: bioélelmiszer, Egyéb, fenttarthatóság, házilag, hírek, hivatalos | Címke: , , , , , | Hozzászólások kikapcsolva

Mi az a BL 80 liszt, és mibe tegyem? Mi az a sikér? Mikor használjak finomlisztet, és mikor kell rétesliszt?

Korábban egy cikkünkben bemutattuk a gabona csíráztatás lehetőségeit. Ezúttal az origó jóvoltából a gabonákból és nem gabonákból készült liszt mélységeivel ismerkedünk meg.

A főzésben nem túl jártas vásárló a boltok liszt polcai előtt könnyen zavarba jöhet a rengeteg jelöléstől, betű- és számkombinációtól. Van búza, Graham, rozs, tönköly, rizs, kukorica, zab, de találunk más, nem gabonából, hanem zöldségből készül liszteket (szója, hajdina, gesztenye, szőlőmag, bab …) is. Mire jók ezek?

A liszt kifejezést alapvetően a búza magjának őrleményére értjük, ha más gabonából vagy zöldségből készült, azt feltüntetik a csomagoláson. Az őrlés során lisztet, darát és korpát állítanak elő. A liszt kizárólag a búza magjának az őrleménye, a korpa a liszt szitálásából visszamaradt pikkelyszerű rész, a dara pedig a búza durva őrleménye.

A lisztek típusának osztályozásakor meghatározzák a visszamaradt ásványi anyagok arányát, ez a hamutartalom, ezt a számot látjuk a betűkódok mellett a csomagolásokon. Minél kisebb ez az érték, annál tisztább a liszt, ha magas, akkor sok benne a korpa. A teljes kiőrlésű lisztbe a búza csíráját és a héját is beleőrlik. Kenyérsütésnél fontos a liszt sikértartalma (egyfajta fehérje), amely a tészták rugalmasságát, nyújthatóságát határozza meg. A kizárólag alacsony sikértartalmú lisztekből (pl. rozs) készülő kenyerek szárazak, törékenyek lesznek, így ilyenkor érdemes keverni a liszteket. Sikért a legtöbb bioboltban lehet külön is vásárolni.

A Magyar Gabonaszövetség és a Magyar élelmiszerkönyv meghatározásai alapján a kódok így épülnek fel:

  • a csomagoláson az első betű azt a gabonát jelzi, amilyenből készült: B - búza, R - rozs, G - Graham, TB - tönkölybúza, D - durumbúza
  • a második betű az őrlemény szemcseméretét jelzi : L - liszt, D - dara, F - fogós liszt
  • a szám pedig a hamutartalmat jelzi

A finomliszt vagy sima liszt apró szemcséjű, finomra őrölt liszt, ami gyakorlatilag nem tartalmaz héjat, alacsony a korpatartalma.
A fogós liszt nagyobb, durvább szemcséjű őrlemény. Van kétszer fogós liszt is, ami ennél is durvább, réteslisztnek felel meg.
A kenyérlisztek több héjrészt tartalmaznak, magasabb a hamutartalmuk, a kelt tészták és a kenyerek sütésére a legjobb.

Búza:

Búzafinomliszt BL 55
“Finomszemcsés őrlemény, a búzamagbelsőre (endospermiumra) jellemző színű, héjrészt nem tartalmaz.”
A háztartásokban legtöbbet használt lisztfajta, valamint a pék- és cukrásztermékek, felvertek, omlós tészták és kekszek alapja. Ebből készülnek a kelt tészták, sütemények, ezzel panírozunk, habarunk. Kenyérsütéshez kevés a sikértartalma, ehhez keverve, vagy sikérrel dúsítva használható.

Búzakenyérliszt, fehér BL 80
“Finomszemcsés  őrlemény, színe a búzamagbelső és a héj árnyalatától függ, a típusnak megfelelő mértékű finomszemcsés héjrészt tartalmaz.”
Kenyérkészítéshez használt liszt, más, alacsony sikértartalmú lisztekkel keverhető.

Búzakenyérliszt, félfehér BL 112
“Finomszemcsés őrlemény, színe, világossága a búzamagbelső árnyalatától, a jelen lévő héjrész mennyiségétől, továbbá a búza alapszínétől függ.”

Búzarétesliszt BFF 55
“A búza magbelsőjére jellemző árnyalatú, meghatározott szemcseméret-összetételű, ún. “fogós” őrlemény, a típusra jellemző, megengedett mennyiségű finomszemcsés frakció és héjrész előfordulása mellett.”
Rétesek, piskóták, nokedlik alapja. Korpa- és hamutartalma egyezik a finomlisztével, csak durvábbra őrlik, így nagyobb sikértartalma marad. Kenyerekhez kenyérliszt helyett használható fele-fele arányban finomliszttel keverve.

Graham-búzaliszt GL 200
“A búzára jellemző színű, megközelítőleg teljes kiőrlésű, széles szemcseméret-tartományban tartalmaz lisztet, továbbá nagyobb szemcseméretű héjrészeket; a
gabonaszem összes alkotórészét tartalmazza (beleértve a csírát és a korpát is). A malmi előkészítés során csak a külső, szennyezett, vékony héjréteget távolítják el.”
Magasabb táp- és vitaminértékű liszt, annyiban különbözik a teljes kiőrlésűtől, hogy durvább szemcséjű. A leginkább kenyérsütéshez használják, általában keverve (mint a rétes vagy a rozs esetében), de lehet kekszek alapja is.

Teljes kiőrlésű búzaliszt

“A búzára jellemző színű, megközelítően teljes kiőrlésű finomszemcsés őrlemény, ami a gabonaszem összes alkotórészét tartalmazza (beleértve a csírát és a korpát is). A malmi előkészítés során csak a külső, szennyezett, vékony héjréteget távolítják el. A Graham-búzaliszttől szemcseméretben tér el.”

Durumbúzaliszt
“A durumbúza magbelsőjére jellemző, sárgás alapszínű, finomszemcsés őrlemény, csekély mértékű, a lisztszemcsékkel azonos méretű világos héjrészt is tartalmazhat.”
Magas sikértartalma miatt a leginkább száraztésztákat készítenek belőle. Kenyérnek önmagában nagyon sűrű, keverve érdemes használni kenyérliszttel.

Rozsőrlemények:
“Rozsból malmi úton előállított őrlemények. Az egyes - alábbiakban felsorolt - csoportok között a magbelső és a héjrész arányától, a korpázottság mértékétől függő színbeli, árnyalati különbségek vannak.”
Fehér rozsliszt (rozsláng) RL 60, világos rozsliszt RL 90, sötét rozsliszt RL 125, teljes kiőrlésű rozsliszt RL 190
Nem önmagukban, hanem búzaliszttel keverve használják fel, mivel alacsony a sikértartalma, viszont sokkal több ásványi anyagot tartalmaz.

Tönkölybúza:
Fehér tönkölybúzaliszt TBL 70, teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt TBL 300
Magas a fehérjetartalma, ezért nagyon jól keleszthető. A búzához viszonyítva magasabb vitamin- és ásványianyag-tartalma van, a B12-vitamin kivételével az egész B-vitamin-csoport megtalálható benne. Bármelyik receptben (kenyérnél is), ahol búzalisztet említenek, felcserélhető tönkölyliszttel.

Kukoricaliszt:
Gluténmentes, így lisztérzékenyek is fogyaszthatják. Mivel nem tartalmaz sikért, búzaliszttel keverve lehet felhasználni, ennek is legfeljebb a negyede lehet kukoricaliszt. Szép sárgás színt ad az ételeknek, édeskés íze miatt pedig süteményekben is gyakran használják.

origo

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: bioélelmiszer | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólások kikapcsolva

Kalauz az ökológiai gazdálkodásra történő átálláshoz

Örömmel számolunk be róla, hogy a Hungária Öko Garancia gondozásában megjelent a Kalauz az ökológiai gazdálkodásra történő átálláshoz c. hiánypótló kiadvány.

Elsősorban a biotermesztésre átállást fontolgató, azzal ismerkedő gazdák figyelmébe ajánljuk de a részletes mű sok mindenre kitér amit mások is haszonnal forgathatnak. Az írás a szerző feltüntetésével szabadon terjeszthető és kérjük, hogy terjesszétek is.

Az anyag bekerül a Havas-tanya Tudástárába is.

Kalauz az ökológiai gazdálkodásra történő átálláshoz

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: bio, biocsirke, bioélelmiszer, biogazdaság, biogyümölcs, biohús, biokecske, biomangalica, bioméz, biosajt, biosertés, biotej, biozöldség, Egyéb, fenttarthatóság, havas-tanya, hírek, hivatalos, ökológiai termesztés, önellátó gazdaság | Címke: , , , , , , , , , | Hozzászólások kikapcsolva

Kék és zöld színű méz a francia méhészeknél

Fotó: newsfeed

A franciaországi Ribeauville városban augusztus óta kék s zöld mézet készítenek kaptárjaikban a méhek. A méhészek értetlenül állnak a jelenség előtt.

Jelen pillanatban a méhtelepesek azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy az M&M’s cukorka-, és a Mars csokoládégyár egy, a Ribeauville településtől öt kilométerre fekvő szemétlerakó helye az okozója mindennek, hiszen itt konténerszámra találnak a zümmögők cukros hulladékokat, melyeket az édesség előállítása során halmoztak fel a gyártók.

A szokatlan időjárási viszonyok, beleértve a kemény telet, a nedves tavaszt és az extrém száraz nyarat, nem csak a különböző terméseknek árt, hanem most már a méhek önellátó képességének is. Gill Maclean, a Brit Méhész Egyesület szóvivője elmondta, hogy a méhek elég okosak ahhoz, hogy tudják, honnan juthatnak cukorhoz, ha a természetből nem nyerhetnek azt.

A Ribeauville közelében fekvő Agrivalor biogáz üzem konyhai hulladékokat alakít át különféle energiává. Philippe Meinrad, a cég szóvivője szerint az ott lévő hulladékok tárolása légmentes csomagolásban történik, hogy a méhek ne tudjanak a cukros maradékokkal mit kezdeni.

Ennek ellenére a kár megtörtént a több mint 2400 elzászi méhésszel, akik nap mint nap felelősek 35 ezer méhtelep megfigyeléséért és évente 1000 tonna méz elkészítéséért. Az adatok egyáltalán nem meglepőek, hiszen Franciaország az Európai Unió egyik legnagyobb méztermelő országa több mint 18 ezer tonna méz előállításával.

A kék és a zöld méz nem az egyetlen problémája a méhészeknek. Köztudott, hogy a méhek száma az elmúlt években rohamosan csökken, amely a kormány szerint a növényirtó szerekre róható ki.

A francia méhész szakszervezet a következőkben a méhek állapotát vizsgálja majd, hogy az egyelőre ismeretlen mézszínezés közben kaptak-e valamiféle fertőzést. Bár a méhészek nem tervezik eladni a természetellenes színű mézet, a röpködő állatok lárvái előszeretettel fogyasztották azt.

A kék méz egy ijesztő előfutára a méhek sorsának, az éghajlat változásának, és nem mellékesen az ipari szennyezések következményeinek. Ez egy figyelmeztető jel volt, hogy a vállalatoknak még jobban kell figyelniük hulladékaikra, hogy az semmilyen teremtménynek ne ártson – legyen az kicsi, vagy nagy.

Care2

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: Egyéb, fenttarthatóság, hírek | Címke: , , | Hozzászólások kikapcsolva

Izzik a levegő az új földtörvény és a friss pályázatok körül

Izzik a levegő az új földtörvény és a friss pályázatok körül. Ángyán József szerint sincs minden rendben a pályázatokkal, a kajászói gazdák pedig egyet értenek vele.

A Világgazdaság a Vidékfejlelsztési Miniszterrel készített interjújának részlete:

– Jelenleg zajlik a földtörvény tervezetének parlamenti vitája. A társadalmi vita során egyes szakmai szervezetek élesen bírálták a benyújtott tervezetet, mondván, olyan mértékben szorítja háttérbe a mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági társaságokat, amely nem kedvez az agrárium egészének.
– Azt jegyezzük meg azért, hogy vannak olyan szakmai szervezetek, amelyek üdvözlik. A törvénytervezet szerint csak a földműves vehet földet, a gazdasági társaságok pedig bérelhetnek 1200 hektárig. Legyünk őszinték, ez nem olyan kevés, ez legfeljebb néhány száz vállalkozást érint Magyarországon, a többiek számára nem jelent ez a korlát jelentős változást. Ráadásul az 1200 hektáron felül a tagok saját tulajdonában álló földet is művelhetik, ha tehát a társaság egy tagja a saját földjét erre a célra felajánlja, akkor az nem számít bele az 1200 hektáros limitbe. Emiatt egy kicsit túlzott problémafelvetésnek érzem az ezzel kapcsolatos kritikákat. Természetesen értem, hogy van egyfajta nyomásgyakorlás a részükről, de rám nem olyan könnyű nyomást gyakorolni. A földtörvény tervezetével az a célunk, hogy a középbirtokokat megerősítsük, és a kicsiknek lehetőséget teremtsünk arra, hogy a közepesekhez felerősödjenek. Nem szándékunk a nagyobb gazdaságokat erősíteni, ők elég erősek így is, tudnak boldogulni.

A híreket nem minősítjük, nem kommentáljuk, tegyétek meg ti a hozzászólásokban!

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: Egyéb, hírek, hivatalos | Címke: , , , | Hozzászólások kikapcsolva

A frisseb prognózis szerint 10% százalék körül drágul az étel

Ahogy arról már korábban is beszámoltunk élelmiszer áremelés kezdődött. Drágulni fog a méz ára is de a korábban jósolt 25% körüli áremelkedés talán elmarad. A következő félévben élelmiszer-árrobbanásra nem, inkább egy kisebb mértékű, akár több lépcsőben megvalósuló áremelkedésre kell számítani az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) szerint. Az intézet legfrissebb felmérése szerint az alapvető élelmiszerek ára termékenként eltérő mértékben emelkedhet, de összességében 10 százalék körüli ütemben.

Október és jövő március között a fehér kenyér fogyasztói áremelkedése előreláthatólag nem haladja majd meg a 15-20 százalékot. A nyerstej felvásárlási ára összességében 6-9 százalékkal lehet magasabb az augusztusi árszintnél, és kilogrammonként 84-87 forint közötti sávban mozog majd. Ennek megfelelően a tej fogyasztói árának emelkedését a szakértők 5-7 százalék között valószínűsítik.

A vágósertés termelői ára 5-10 százalékkal emelkedhet az augusztusi árakhoz képest, így élősúlyban számítva kilogrammonként 420-440 forint között alakul. A sertéshúsok fogyasztói árában ennél kisebb emelkedéssel számolnak a kutatók. A vágócsirke termelői ára szintén tovább nőhet, és akár 8-10 százalékkal is magasabb lehet az augusztusinál. A szakértők számításai alapján a kilónkénti 294-299 forint közötti tartományban mozoghat. A bontott csirke fogyasztói árának emelkedését 6-8 százalék között valószínűsítik a következő hat hónapban.

Az AKI felidézi, hogy az Európai Bizottság előrejelzései szerint a következő gazdasági évben tartósan magas, de lassan csökkenő árakra lehet számítani a takarmánypiacon. A magas takarmányárak a feldolgozott termékeknél és a hústermékeknél minden bizonnyal drágulást okoznak, ennek mértéke azonban nehezen megbecsülhető. Az idén Magyarországon és a világpiacon is drága a  takarmány a gyenge termés miatt; az árak szeptemberben tetőztek, azóta kismértékű árcsökkenés kezdődött, olvasható az összefoglalóban.

MTI

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: Egyéb, fenttarthatóság, hírek, hivatalos | Címke: , , | Hozzászólások kikapcsolva

Régi sajtreceptek

Szeretem a régi magyar írásokat. Van bennük valami rendkívül kulturált, méltóságteljes, jó értelemben vett nagypolgári érzés. Ugyanakkor többnyire tájékozottságot és esetenként tudományos felkészültséget is sugallnak. Ezért és az elődeink iránt érzett tiszteletből az oldalra időről időre felrakok régi magyar szövegeket amik amellett, hogy szórakoztatóak, informatív tartalommal is bírnak és a bioélelmiszerek témájához szorosan kapcsolódnak.

Elsőnek álljon itt néhány régi sajtrecept Czollner Vince tollából.

Czollner Vince 1848. március 5-én született Munkácson. Gyógyszerész diplomáját a Pázmány Péter Tudomány Egyetemen szerezte. 1908. május 19-én Székesfehérváron hunyt el. Sokféle receptet hagyott ránk a ragasztóktól a pipere szereken át egészen az élelmiszerekig. Írásait olvasva érezni a szenvedélyt és tiszteletet amivel szakmájához viszonyult.

Sajtrecept gyűjteményét alább olvashatjátok.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: bio recept, bioélelmiszer, biosajt, havas-tanya, házilag, önellátó gazdaság | Címke: , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólások kikapcsolva

A Dél-Pesti kistérségben is szerveződnek a kistermelők

Örvendetes, hogy szaporodnak a vásárlói közösségek, egyre nagyobb az igény a kistermelőktől történő közvetlen vásárlásra.

Az együttműködéssel az a céljuk, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljenek azzal a fogyasztói körrel, akik kifejezetten igénylik a jó minőségű, növényvédő- és tartósító szerektől mentes terményeket, valamint a házi kisüzemekben előállított konzerveket.

A jelek szerint folyvást nő az ilyen termékek kereslete, bizonyítja ezt a kecskeméti, kiskunfélegyházi szatyorközösség növekvő forgalma. A Cigle Hagyományéltető Egyesület szándékozik szatyorközösségbe fogni a Cegléd és Nagykőrös környéki kistermelőket, a tervek szerint a jövő évtől kezdenék az értékesítést. Természetesen csakis őstermelői, kistermelői hatósági engedélyek birtokában lehet bárki tagja a szatyorközösségnek, de a legfontosabb az, hogy garanciát mutassanak arra, hogy terményeik, készítményeik valóban egészségesek. A hetipiacokon is árusító ismert termelők neve rendszerint elegendő biztosíték a jó minőség tekintetében, de a vásárlói kontroll egyik módja lehet a tanyalátogatás, amikor ki-ki meggyőződhet a szatyorpiaci áruk eredetéről. Az értékesítés szervezői arra számítanak, hogy a szatyorközösségek lassan, de biztosan teret nyitnak a helyi termények előtt a bizonytalan eredetű import árukkal szemben, írja a baon.

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: Egyéb, fenttarthatóság, házilag, hírek, rendezvény | Címke: , , , , | Hozzászólások kikapcsolva

Dr. Illyés Eszter emlékére

Dr. Illyés Eszter emlékére

Mély fájdalommal és megrendültséggel tudatjuk, hogy Dr. Illyés Eszter tragikus autóbalesetben életét vesztette 2012. október 18-án, csütörtökön délelőtt. Harminchárom évesen, túl korán távozott közülünk.

 

Eszter 1979. június 14-én született, Budapesten. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerzett biológus és angol szakfordító diplomát. Kezdettől fogva hatalmas lelkesedéssel és elhivatottsággal fordult szakmája felé. A vácrátóti MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet munkatársaként részt vett a Magyarország növényzeti örökségét felmérő program előkészítésében és a megvalósításában. 2009-ben a Zólyominé Barna Piroska Alapítvány díjazottja lett. 2010-ben megvédte doktori dolgozatát „A magyarországi félszáraz gyepek fajösszetételének és minőségi jellemzőinek vizsgálata” címmel. Tudományos eredményeit számos hazai és nemzetközi publikáció, konferencia előadás és poszter jelzi. Hivatása iránti elkötelezettsége és energiája két gyermek vállalása mellett sem hagyott alább, s célként tűzte ki, hogy növényökológiai ismereteit az alkalmazott kutatás révén a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat szolgálatába állítja. 2012 februárjától az ÖMKi munkatársaként az őshonos fajokból álló ökológiai gyepgazdálkodás és sorköz-növényesítés projekt tudományos vezetője lett.

Végtelen kreativitással és lelkesedéssel vetette bele magát az ökológiai szőlőművelés témájába. Tokajban és a Szekszárdi Borvidéken elindított kísérletei révén rövid idő alatt széles körű ismertségre és elismertségre tett szert. Október 18-án is terepi munkára indult, hogy felmérje a kísérleti keverékekkel borított sorközök őszi állapotát, mikor az M3-as autópályán ismeretlen okból lesodródott az útról és halálos balesetet szenvedett.

Egy ember egyéniségét csak részben tükrözi a szakmai életútja. Eszter kivételes és karakteres személyiség volt: megingathatatlan hite hatalmas energiával és lelkesedéssel, erős igazságérzettel párosult. A hamisságot, a lustaságot, a silány munkát sosem tűrte szó nélkül. Úgy tartott tükröt az emberek elé, hogy sosem a harag vagy a személyes érdek vezérelte. Cselekedeteinek mozgatórugója mindig az igazabbra, a szebbre, a jobbra való törekvés volt. Mindebben ő maga járt elöl: tudományos munkájára, kreativitására, soha nem szűnő lelkesedésére és energiájára, együttműködő segítségére mindig számíthattunk. Tanácsért, tapasztalatért vagy csak jó szóért bárki fordulhatott hozzá.

Eszter, köszönjük, hogy velünk voltál. Köszönjük a példát, a hitet és a szereteted. Hiányzol.

ÖMKi

Eszter tanácsadóként és lektorként is több alkalommal, nagy lelkesedéssel segítette a havastanya szerkesztését. Büszke vagyok rá, hogy egy ilyen kiváló szakemberrel dolgozhattam, még ha rövid ideig is. De elsősorban hálás vagyok, amiért Esztert barátomnak tarthatom. Pótolhatatlan űrt hagyott maga után.

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: havas-tanya, hírek, hivatalos | Címke: , , , , | 1 hozzászólás

A földekről az asztalra

Szívünk szerint kiiktatnánk a kereskedőket, legalábbis a gombamódra szaporodó termelői piacok, vagy az élelmiszerek közösségi beszerzését lehetővé tevő önkéntes civil tárulások erről tanúskodnak. A klasszikus kereskedői feladatokat változó arányban veszik át a kistermelők és a vásárlók, ám többnyire mindketten jobban járnak, komolyabb áldozatok nélkül.

 A városi léttel kapcsolatos egyik legfőbb ellenérv a friss, helyi élelmiszerekről való lemondás kényszere volt egészen a közelmúltig. A házikolbász, tej vagy épp tojás beszerzése egy-egy vidéki kiruccanás idejére, vagy egy élelmesebb, „vidéki kapcsolatokkal” rendelkező ismerős, kolléga alkalmi ajánlataira redukálódott. Alkalmi külföldi barangolások során aztán kissé értetlenül csodálkoztunk rá a város közepén, olykor két panelház közé beékelődött kisebb-nagyobb piac gazdag, helyi specialitásokban bővelkedő kínálatára, és irigykedve néztük mennyire magától értetődő ezek megléte a helyieknek. Jobb híján kénytelenek voltunk továbbra is beérni a nagyobb piacok, vásárcsarnokok behatárolt választékával, illetve a közelünkben található áruházláncok tömegtermékeivel. Hiába hallhattunk napi rendszerességgel a botrányosan alacsony felvásárlási árral küszködő kistermelőkről szóló hírekkel, a boltokban csak elvétve találkoztunk termékeikkel. A kistermelő adta, a fogyasztó vette volna, az abszurd helyzet azonban nem változott, maradt az ügyeskedés.

A törvényi szabályozás megváltozása után egyre-másra nyíló termelői piacok napnál is világosabban bizonyítják: határozott igény van a tömegcikkektől eltérő termékekre attól függetlenül, hogy az emögött igen változatos, akár egyszerre is érvényesülő motivációk húzódnak meg. A termelővel való személyes kontaktustól, nagyobb bizalomtól kezdve a házias ízek, a jobb minőség keresésén át egészen a hazai termelők támogatásáig, vagy épp környezetvédelmi szempontok érvényesítéséig mindenre, és még ennél is többre akad példa. A termelői piacok felfutásának jelensége egyelőre még túl friss ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le, ám egyelőre úgy tűnik, mind a fogyasztói, mind a kistermelői oldalról nézve abszolút előnyös jelenségről van szó, mely a jelek szerint stabilan megvetheti a lábát a jelenlegi élelmiszerkereskedelmi struktúrában.

Változó szabályozás
A termelői piacok elterjedéséhez a legnagyobb lökést az idén június óta hatályban lévő kereskedelmi törvény adta, mely deklarálta a termelői piacok fogalmát, és jelentősen leegyszerűsítette ezek nyitását. Eszerint az nevezhető termelői piacnak, melyen annak 40 kilométeres körzetéből árulnak termékeket, kivéve Budapestet, ahová az ország bármely részéről érkezhetnek árusok. Szervezéséhez nem szükséges piacüzemeltetési engedély, mindössze be kell jelenteni a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál.

Az egyetlen biztos pont jelenleg a fentiekre való igény tartóssága, ezt már a termelői piacok elterjedését megelőző, évek óta működő civil fogyasztói csoportok megléte is bizonyította. Az úgynevezett közösségi vásárlás módozataira nincs kőbe vésett definíció, gyakorlatilag minden közösség maga alakítja ki a számára leginkább megfelelő működés szabályait. Hazánkban leginkább a bevásárlókörök terjedtek el, esetükben jellemzően olyan baráti társaságok, munkahelyi kapcsolatok mentén létrejövő társulásokról van szó, melyek elérhető közelségben lévő termelőktől egységesen intézik vásárlásaikat, azaz összeszedik az igényeket, a kínálatot, egyeztetik a fizetést és gondoskodnak a szétosztásról, illetve ha kell a szállításról is. Magyarországi történetük megkerülhetetlen szereplője a Szatyor Bevásárló Közösség, mely jócskán kinőtte magát az 5-8 alapító család óta. A már egyesületként működő szervezet mindenki számára nyitva álló webshopot, illetve május óta saját boltot is üzemeltet, mely egyszerre működik átvevő pontként, boltként és közösségi térként. A bolt kínálatában kizárólag tartós élelmiszerek találhatók, hetente mindig más 4-5 termelő kínálatából. A Szatyor jelentőségét, illetve tagjai elhivatottságát mutatja, hogy egyfajta mentori szerepet is magukra vállaltak, működésük évei alatt számos további vásárlói kör indulásához nyújtottak segítséget. Bár a bevásárlói körök is nagyobb mértékű részvételt kívánnak meg, mint amire az átlagember hajlandó, akadnak még ennél is magasabb szintű együttműködések termelő és fogyasztó között. Hazai példát még csak elvétve találni rá, de külföldön már jól bejáratottak azok a gazdaságok is, ahol a fogyasztó kis mértékben ugyan, de a gazdálkodásból is kiveszi a részét.

CSA
Community Supported Agriculture, azaz Közösség Által Támogatott Mezőgazdaság. A hatvanas években Japánból indult útjára, majd terjedt tovább először Észak-Amerikára, majd Nyugat-Európára. Az alulról szerveződő vásárlói közösségektől kezdve a közös munkára alapozott gazdaságokig számtalan fajtája létezik, céljai azonban minden esetben azonosak: a helyi gazdaság segítése, az ökológiai lábnyom csökkentése, a minél egészségesebb, frissebb élelmiszerek beszerzése, illetve a fogyasztó és a termelő közti bizalmi viszony megteremtése, szorosabbra fűzése.

A vásárló számára egyértelmű az előny: megbízható forrásból, vegyszermentes, friss termékeket kap, a minőséggel arányosan még akár kedvezőbb áron is, mint az erre specializálódott bioboltokban. Cserébe legalább egy hétre előre el kell terveznie a fogyasztását, hiszen a szállítás többnyire hetente, egy meghatározott napon zajlik, továbbá el kell fogadnia, hogy idényterményekből válogathat, ha válogathat egyáltalán. Az úgynevezett dobozos rendszerek egy válfajánál ugyanis jellemzően a gazda állítja össze az épp rendelkezésre álló termékekből a csomagot, így ezeknél valamelyest csorbulhat a választás szabadsága. Ami a termelőt illeti, a legtöbb esetben szoros bizalmi viszony, azaz hűséges vásárlói kör alakul ki, ennélfogva tervezhetőbbé válik az éves munka. Szintén a jó kapcsolatok ápolása mellett szól, hogy terményeit jóval a felvásárlási ár felett értékesítheti, ráadásul nem kell kizárólag a legnagyobb hozamot produkáló növényre specializálódnia, a sokszínűség megtartása inkább előnyként jelentkezik.

Óhatatlanul is felmerül a kérdés, a termelői piacok elszaporodása nem fenyegeti-e a mára kialakult civil szerveződéseket, hiszen elméletileg ugyanazokat a termékeket hozza elérhető közelségbe, melyek hiánya elsősorban előidézte megalakulásukat. „Elképzelhető, hogy hosszabb távon valamennyire visszaesik majd az érdeklődés, de egyelőre ennek semmi jelét nem látjuk.” – mondta el megkeresésünkre Kármán Erika, a Szatyor Egyesület vezetője, aki szerint ez nem is lenne feltétlenül baj, hiszen a helyi piacok nagyjából a szervezettel azonos célt valósítanak meg, csak másképpen. “A piacokkal ellentétben nálunk azért van egy bizonyos ésszerű határ, amin felül már nem tudnánk ugyanígy működni.” - teszi hozzá Kármán Erika. “Ezzel együtt ha beszélhetünk is változásokról a termelői piacok színrelépése óta, az is inkább pozitív előjelű, azaz irányunkban is megugrott az érdeklődés.”

agrarszektor.hu

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: Egyéb, fenttarthatóság, hírek, rendezvény | Címke: , , , | Hozzászólások kikapcsolva

Őstermelői igazolvány kiváltása

Mint ahogy arról már korábban beszámoltunk egyszerűbb lett az őstermelői igazolvány kiváltása.

Mire jó?
Az őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenység bevételeinek nyilvántartására alkalmas. Ez a igazolvány tartalmazza a mezőgazdasági őstermelő adatait és az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb adatokat.

Ki lehet őstermelő?
Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az a 16. életévét betöltött magánszemély, aki a saját gazdaságában, nem egyéni vállalkozóként a meghatározott mezőgazdasági termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat. A termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és ezen személynek a családi gazdaságban - nem hivatalos alkalmazottként - közreműködő családtagját is őstermelőnek tekinthetjük.

Mi kell hozzá?
A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiváltásához a falugazdász jelenlétében nyilatkozatot kell tenni a termelésre és a saját termelésű termékek értékesítésére vonatkozó adatairól. Továbbá arról, hogy a mezőgazdasági őstermelő rendelkezik olyan saját gazdasággal, amely alkalmas a nyilatkozata szerinti termelés és értékesítés elérésére. (Ide tartozik az erdei termékek gyűjtögetése is, de ebben az esetben engedéllyel kell rendelkezni az erdőterület tulajdonosától.) Az igényléshez szükséges egy 30 napnál fiatalabb földhasználati lapszemle, adóazonosító jel, adószám, lakcímkártya, személyi igazolvány. Állattenyésztés esetén szükséges a tenyésztőszervezeti igazolás vagy az ENAR kód.

Ha az őstermelői jövedelmed az évi 600.000 forintot nem haladja meg akkor ezt a jövedelmet nem kell figyelembe venned és adómentesnek minősül.

Az őstermelőként előállított termékek részleteit a 1995. évi CXVII törvény 6. számú melléklete tartalmazza.

Fenti információk tájékoztató jellegűek, a pontos és aktuális információkért kérjük keresd fel az illetékes falugazdászodat.

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: Egyéb, hivatalos, pályázat | Címke: , , , , | Hozzászólások kikapcsolva

Fazekas Sándor: elkötelezettek vagyunk a fiatal gazdák kiemelt támogatása mellett

A kormányzat meg akarja erősíteni a fiatal gazda társadalmat és elkötelezett a fiatalok támogatása mellett – hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Cegléden, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) ifjúgazda-tagozatának kongresszusán.

A miniszter fontosnak nevezte, hogy az új közös uniós agrárpolitika kialakítása nyomán a fiatal gazdák minél nagyobb arányban részesedjenek majd a támogatásokból. Kitért arra: az egyik cél, hogy a jövőben minél többen válasszák az állattartást és a munkaintenzív ágazatokat.
Hozzátette, hogy 2013 végéig a fiatal gazdákat segíti a Magyar Fejlesztési Bank Agrárfejlesztési Hitelprogramja.

Fazekas Sándor az agrártámogatások jövőjével kapcsolatban kifejtette: a magyar uniós elnökségnek fontos szerepe volt abban, hogy a közösségi agrárpolitika, a KAP 2014 után is kiemelt figyelmet fordít a fiatal gazdálkodókra, még több forrást biztosítva nekik. Így ők nemcsak a vidékfejlesztési pillérből, hanem a közvetlen kifizetések pilléréből is forráshoz tudnak jutni, ami akár 70 ezer eurót is jelenthet gazdánként. A miniszter a tárgyalásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy “küzdenünk kell az érdekeinkért, mert a Bizottság Magyarországon 7 hektáros átlagos farmméretet mutatott ki, s a fiatal gazdálkodóknak nyújtható plusztámogatás a tervek szerint hazánkban csak 25 hektárig adható”. Hozzátette: “ez a korlátozás nem elfogadható, éppen ezért ennek a küszöbnek az eltörlését vagy jelentős emelését javasoljuk, legalább 100 hektárig.”Fazekas Sándor szólt arról is, hogy a magyar mezőgazdaságban dolgozók átlagéletkora 56 év, és a 35 évnél fiatalabb gazdálkodók száma csökken.Ezen mindenképpen változtatni kell-hangsúlyozta a miniszter.Az eredmények közé sorolta, hogy hosszú évek után tavaly először 11 ezerrel nőtt az agráriumban foglalkoztatottak száma.Kiemelte, hogy a tárca a Nemzeti Vidékstratégiában határozottan állást foglalt a fiatal gazdálkodók mellett.

Jakab István, a Magosz elnöke, a parlament alelnöke beszédében úgy fogalmazott, az új földtörvény a jövő alapja, azt úgy kell elfogadni, hogy az az elkövetkező időszakban a vidéken élők számára biztonságot jelentsen; a törvény a helyben lakó gazdák érdekében születik meg.      Arra kérte a szereplőket, hogy a helyi földbizottságoknak legyen súlyuk, emellett az összefogás fontosságát hangsúlyozta. “A régi tagállamokban a gazdák sikerének egyik titka, hogy megszervezik magukat, s ha összefog a magyar gazdatársadalom, akkor sikerre vagyunk ítélve” - hangsúlyozta.

Kis Miklós, a Magosz ifjúgazda-tagozatának elnöke hozzászólásában kifejtette: örömmel fogadták, hogy két évvel ezelőtt megjelent az ifjú gazdálkodók életpályamodellje, azonban úgy vélik, hogy a folyamat megrekedt. A fiatalok azt szeretnék, ha a finomítások után az eddigieknél sokkal nagyobb lehetőségeket kapnának a birtokok megalapozására, növelésére.

A kertészeten kívül 20-30 hektárból ma már nem lehet eltartani a családot (…), a helyben lakó fiatalok számára kell elérhetővé tenni a most is használatban lévő állami földterületeket, akár nagyobb gazdaságok szerződésének felülvizsgálatával” - tette hozzá.

MTI

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: Egyéb, hírek, hivatalos, pályázat | Címke: , | Hozzászólások kikapcsolva

A mezőgazdasági árak emelkedése világtendencia a K&H szerint

A mezőgazdasági árak Magyarországon is tapasztalt jelentős növekedése mögött a kedvezőtlen időjárás hatása mellett egy világtrend áll - ismerteti a K&H Bank agrárüzletága legfrissebb összegzésében, amelyet csütörtökön juttatott el az MTI-hez.

Az elemzés rámutat: az élelmiszerárak emelkedésének mértéke országonként eltérő lehet, ugyanakkor a mezőgazdaságnak egyre kisebb területen egyre több embert kell ellátnia, ami hosszú távon mindenképpen a mezőgazdasági termékek drágulását okozza.
A belföldi mezőgazdasági árak augusztusi rekord magas, 18,1 százalékos emelkedésében nagy szerepe van a nyári hónapok kedvezőtlen időjárásának. Az élelmiszerárak emelkedése mögött ugyanakkor az elemzők szerint világszintű tendencia húzódik, amely a hazai termelői árakat is jelentősen befolyásolja.
Egyrészt az energiaárak emelkedése a szállítási és termelési költségeken keresztül jelentősen megnöveli az agrárágazat költségeit, másrészt a városok és az úthálózat bővülésével a használatban lévő termőterületek nagysága fokozatosan csökken.
Ugyanakkor a népességnövekedés miatt egyre nagyobb mennyiségű élelmiszerre van igény. Ez közvetlenül Magyarországon még kevéssé jelentkezik - jegyzi meg a közlemény -, de világszinten mindenképpen meghatározó tényező. Az egyre kisebb területen előállított, egyre nagyobb elvárt termékmennyiség óriási innovációs készséget igényel a mezőgazdaság részéről, amely szintén a költségek növekedését, ezzel együtt drágulást eredményez.

Bár az idei csapadékszegény és meleg nyár igen kedvezőtlen volt több mezőgazdasági ágazat szempontjából is, de a jelenleginél jobb terméshozam esetében is számolni kell a mezőgazdasági termékek jövőbeni drágulásával - olvasható a pénzintézet közleményében.

MTI

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: Egyéb, hírek | Címke: , | Hozzászólások kikapcsolva

Biotojás jelölés

Biztos te is észrevetted már azt a sok kis számot-betűt a tojásokon. Olvasd el mit jelentenek ezek a kódok:

A tojás jelöléséből az első szám az állattartási technológiát (1 szabadtartás, 2 alternatív (pl. mélyalmos), 3 ketreces, 0 ökológiai), a második és harmadik betű a származási országot (HU: Magyarország), a következő két szám a földrajzi helyet, az ötödik rész, a T a tojótyúkot jelöli, a hatodik az állattartó telepet azonosítja, a hetedik pedig az istállót.

Ha például a 3HU041T29/1 jelzést találjuk a vásárolt tojáson, akkor Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a kazincbarcikai kerületben található telepen, ketrecben tartott tojótyúktól származó tojást vettünk

Méretjelölés: a legkisebbek az S méretű tojások, amik legfeljebb 53 grammot nyomnak. Az 53 és 63 gramm közti tojások az M méretűek. Az átlagnál nagyobb, 63-73 gramm közti példányokat L, a legnagyobbakat, 73 gramm felettieket XL betűkkel jelölik.

És néhány érdekes statisztikai adat a közelmúltból:

A tojás ára (Ft)
Termelői ár Fogyasztói ár (csomagolt tojás)
2011. július 16 38
2012. július 19 48
Egy magyarra jutó tojásfogyasztás (db)
2001 301
2010 235
2011 230
Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: bioélelmiszer, havas-tanya | Címke: , , | Hozzászólások kikapcsolva

Őszre drágulást jósolnak a somogyi méhészek

Az akácméz, melynek kilója 1800-2000 forint, 15-20 százalékkal emelkedhet írja a Sonline:

Csak Somogyban közel 40 százalékkal kevesebb mézet állítottak elő az idényben, mint az átlagos években, tájékoztatott Bíró Márton, a Magyar Mézút Egyesület elnöke. A kaposvári szakember kifejtette: a környező megyékben is gyenge szezont zártak a vállalkozók, amely eddig nem mutatkozott az árakban, ám a következő hónapokban egészen bizonyosan emelkedik a méz ára. Hiány nem lesz, a jelentősebb gazdaságok az idei készlet egy részét ugyanis még nem dobták piacra.
– A kistermelők túlnyomó része viszont rákényszerült a gyors értékesítésre – jegyezte meg a szakember. – Égető szükségük volt az azonnali bevételre, különben az időszerű feladatokra nem jutott volna pénzük.

Somogyban az átlagos években 1800-2000 tonna mézet termelnek. Az akácon kívül meghatározó hársból is nagyjából 30 százalékkal kevesebbet állítottak elő, így vélhetően hamarosan ez is drágul. Az egyesület tagjai rendszeresen figyelik a szomszédos országokban zajló piaci folyamatokat, árakat, a hétvégén egy szerbiai mézvásárt kerestek fel.

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: bioméz, hírek | Címke: , , | Hozzászólások kikapcsolva

Egy jó szomszéd felér egy tucat rokonnal

Egy kedves barátom hívta fel a figyelmem erre a cikkre a tudatoslét.hu oldalon. Nagyon szép és idilli lehetőségeket rajzol a közösség életről. Ami különösen tetszik benne az a viszonylagossága. Nincs benne az a kötelezettség amit a manapság divatos közösségi lét alatt értenek. Arra gondolok, hogy vagy át megyek a szomszédhoz vagy nem, nincsenek kötelező “szeánszok” amiken részt kell venni.

„Egy jó szomszéd felér egy tucat rokonnal” – tartja a toszkán mondás, melyet ott, a legtöbb helyen ma sem felednek, s a családi kötelékek is szorosak.
Ebben a cikkben a szomszédolásról és a közösségek erejéről, annak fontosságáról és sajnálatos eltűnéséről lesz szó. Annak reményében írom ezt, hogy más is meglátja az értéket benne és visszaszerezzük azt!

Máté Ferenc Toszkána bölcsessége című könyvében ír nagyon szépen a témáról. Ha eddig nem olvasták volna, akkor nagy szeretettel ajánlom. A könyv ugyanis elvonatkoztatható Toszkánától; saját életünk és felfogásunk újragondolására is sarkall. A Toszkána bölcsessége valójában a vidéki élet bölcsességét testesíti meg olasz köntösben: az élet egyszerűségét és az életöröm aspektusait járja körbe.

A szomszédolás az olasz vidéken nagyrészt megmaradt, bár a fogyasztói magatartások megváltozása itt is okozott szociális rombolást, ám nem akkorát, mint más nyugati társadalmakban. Egyre több bizalmatlan, bezárkózó, magányos embert látni ezekben a társadalmakban, egyebek mellett a miénkben is.

Egy élő közösségben, ahol a szomszédok számíthatnak egymásra bármiről is legyen szó, a gesztusokon felül az érzelmi biztonságérzet a legfontosabb. Kék zónákról szóló korábbi írásunkból is kiderült, hogy a magas életkort megélő embercsoportoknál kiemelt szerepet kapott a közösséghez való tartozás.

Egy jó szomszédra mindig számíthatsz: ha kanapét kell cipelni, ha beteg vagy ha jólesne egy tál forró leves, ha csak unatkozol, de a nagy kerti munkákat, szüreteket sem egyedül kell megoldani. Toszkánában például van, ahol még most is úgy történik a betakarítás, a szüret, hogy a falu közös gépét beüzemelik és az egész falu körbejár a szőlősökön, gyümölcsösökön. Közösen leszedik, feldolgozzák, és persze ünnepelnek. Aztán továbbállnak a másik szomszéd szőlejére és ünnepelnek. Közös munka, ünneplés. A gesztusok adok-kapok alapon, önzetlenül, az ajándékozás örömével fűszerezve gazdagítják a közösséget.

A tudat, hogy mindig törődnek velünk, nyugodttá és boldoggá teszi az embert. Egy közösségen belül így sosem történhet meg az, hogy bárki is magára maradna problémájával, emellett persze örömüket és javaikat éppúgy megosztják.

Mi történt az elmúlt időszakban? Régen még mindenki ismerte a háztömb összes lakóját. Kevesebb lett az időnk? Többet tévézünk? Mi történt jó pár faluban a közös szüretekkel tőlünk délre? Az emberek vettek saját kisgépeket, dolgoznak egyedül és lassan az ünneplések is elmaradnak. Miért válunk önzővé?

Máté Ferenc fogalmazza meg, hogy bár meseszép házakban lakunk, ezeket megtömjük szórakoztatásra szánt újabbnál újabb szerkezetekkel, de a valódi társaság, az igazi barátok már nincsenek jelen életünkben. Úgy élünk, mint a társadalmi hajótöröttek.
„A barátok nélküli étkezésekből hiányzik valamilyen íz, és a bor is valahogy veszít az aromájából.”
Az öröm mellett a bánatban és a szükségben sem osztozunk már a szomszédainkkal. Bármire van szükségünk, fizetnünk kell érte, holott korábban valaki biztosan értett hozzá és segített.

A képlet tehát borzasztó egyszerű volt, illetve az lenne egy kisebb közösségre kivetítve:
amíg az emberek számíthatnak egymásra, közös erővel megoldják a problémákat. Mindig akad valaki, aki az adott dologhoz jobban ért. Ha én szeretek sütni-főzni, de nem tudom megjavítani a csöpögő csapomat, akkor hívhatom a szomszédot és cserébe megvendégelhetem a családját. A legszebb ebben az egészben, a segítés és a viszonzás közben felszabaduló öröm, az együtt töltött idő, a biztonság érzése. Amint ezt a lehetőséget kizárom az életemből, szükségem lesz pénzre, egyre több pénzre, ami egyre több munkával jár és ugye egyre nagyobb elszigeteltséggel. Aztán mi vár ezután ránk? Csupa személytelen dolog.

Nem hozza a szomszéd a forró cipóját át, mert úgy gondolja, jól esne neked. Marketing mögé bújt költöztetők, hentesek, pékek, rosszabb esetben a legszemélytelenebb hiperek tukmálják rád áruikat és szolgáltatásaikat. Mindent megvehetsz…. pénzért, csak a szeretetteljes, odaadó társaságot nem. Miközben mindened megvolt… pénz nélkül vagy kevéske pénzzel, ráadásképp volt szeretetteljes, odaadó társaságod is, akire jóban-rosszban számíthattál.

Véleményem szerint ez a cikk ismét felhívja a figyelmet, hogy részévé lehet válni egy már meglévő és működő faluközösségnek, nem kell feltétlenül újat alapítani. Erről egyébként már írtunk itt.

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: Egyéb, havas-tanya | Címke: , , , , | Hozzászólások kikapcsolva

Jövő héten kezdődik a földtörvény vitája

Az elv: földet venni mindenkinek lehet, de nem mindenkinek szabad, az index cikke:

A kormány 2012 nyarán az Országgyűlés elé terjesztette az új földtörvény tervezetét, aminek tárgyalását jövő héten kezdi a plenáris ülés. Fazekas Sándor agrárminiszter az MTI tudósítása szerint kedden a Fidesz-frakció agrárpolitikusaival egyeztetett, elmondása szerint szóba került egyebek mellett a birtokmaximum mérete, a helyben lakás fogalmának meghatározása, továbbá az üzemszabályozási törvény megalkotása, nem volt viszont szó a földhaszonbérletről. A miniszter azt mondta: a kormány nem, de a Fidesz-frakció tagjai valószínűleg nyújtanak be módosító javaslatokat a törvénytervezethez.

Mindenkinek lehet, de nem mindenkinek szabad

Nem lesz meglepetés, hogy a törvényjavaslat az elfogadása előtt több ponton változik, az ugyanis az elmúlt hetekben heves kritikák kereszttüzébe került. A Vidékfejlesztési Minisztérium nyíltan kimondva azt akarta elérni, hogy a törvény szerint mindenki egyenlő eséllyel juthasson földhöz, a gyakorlatban viszont csak az általuk kedvezményezett csoportoknak legyen erre lehetőségük.

A kedvezményezettek – ami már önmagában felvet gazdasági, méretgazdaságossági aggodalmakat – a családi gazdaságok és a kisebb egyéni mezőgazdasági vállalkozók. A törvénytervezetből kiderül az is: noha meg kellene nyitnunk a földpiacot, arról gyakorlatilag ezután is egyértelműen kizárjuk a külföldieket és lényegében a gazdasági társaságok nagy többségét.

Az egyik legkomolyabb szabályozási változtatás, hogy a földvásárlást jóvá kell majd hagynia a helyi gazdákból álló úgynevezett „helyi földbizottságnak”. Ez nem csak a bürokráciát növeli, de komoly korrupciós veszélyt is hordoz. Ráadásul a törvényben nem egyértelmű, hogy mi vonatkozik a földtulajdonra, mi az, ami a haszonbérletre, és mi az, ami mindkettőre.

Emellett aggályosnak tartották, hogy egy mezőgazdasági vállalat maximum 1200 hektáron gazdálkodhat, mivel „a nagyüzemek által művel földterület kényszerű csökkentése munkahelyek megszűnését, a termelőeszközök kihasználtságának csökkenését, így a hatékonyság romlását és végső soron a vagyon leértékelését okozza. Ez sok esetben megnehezítheti, ellehetetlenítheti az egyes támogatásokhoz kapcsolódó vállalt kötelezettségek (foglalkoztatás, üzemben tartás, állatlétszám szinten tartás, stb.) teljesítését, ami támogatás-visszakövetelést vonhat maga után” – figyelmeztet a Bankszövetség.

A bankok ezért a mezőgazdasági hitelezés komoly visszaesését látják valószínűnek, ha ilyen jelentős bizonytalanság lengi majd körül az ágazatot.

Legyen gazdag, de ne túl nagy

Az általános hangulat a gazdák részéről vegyes.  Ahol jól működött eddig is a földpiac, ott most őrült vásárlásba fogtak a gazdák. „Vasat lehet venni később is, földet csak most” – mondta az Indexnek egy iparági szereplő, aki szerint a régiójában a legtöbben elhalasztják a gépbeszerzéseiket, hogy abból is földeket vegyenek vagy béreljenek, maguk vagy a családtagjaik,  esetleg megbízható barátaik nevére is.

Az eddig egyébként leghatékonyabban termelő nagygazdaságok közül azonban nagyon sokan ellehetetlenülnek, ha kihúzzák alóluk a földet. A Közös Agrárpolitika földhöz kötött támogatási rendszerének átalakítását a teljes szektor bánhatja, mert a szabályozó bizonytalanná teszi a földhasználati viszonyokat, nem mellesleg leértékeli a földeket – mondta ugyanakkor Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének főtitkára.

Raskó György agárközgazdász szerint ha így látnak neki a megvalósításnak, akkor az legkevesebb 20-30 százalékkal csökkenti a mezőgazdaság teljesítményét – tönkretéve például a professzionális állattenyésztést, mert az elsősorban a bérelt földeken gazdálkodó gazdasági társaságok terepe. A vetőmag- és ipari zöldségtermesztők, valamint a kapcsolódó feldolgozóipar is hátrányba kerülhet a haszonbérlet engedélyhez kötése miatt.

A kormány is sejthette, hogy a mezőgazdasági szereplők jelentős részének nem fog tetszeni a legújabb húzásuk, mert előre szabadkoztak azzal az egyébként  a kormányzat részéről egyre több iparágban használt érvvel, hogy ők itt a spekulánsok ellen lépnek épp fel.

Olyanok a viszonyok, hogy állami bank kell

Lázár János a múlt héten közölte, hogy elolvasták a Bankszövetség reakcióját, és nagyon örülnek neki. Azért, mert így, hogy abankok kiszámíthatatlannak tartják az új szabályozást, és valószínűleg drágábban és rövidebb időtávra nyújtanának csak hitelt, minden adott lesz ahhoz, hogy állami agrárbankot hozzanak létre.

„Mindezek következtében a kormány számára egyértelmű, hogy elkerülhetetlenné válik egy új agrárbank létrehozása, amely a magyar gazdálkodók számára olcsó hiteleket biztosít. A kormány üdvözli, hogy a Bankszövetség megértette a törvényjavaslat egyik legfontosabb célját – azaz bankárok és bankok Magyarországon földet nem vehetnek, és nem szerezhetnek” – érvelt Lázár. Az egyébként nem teljesen tiszta, hogy pontosan mire gondolt Lázár János, mert a bankok eddig se szerezhettek termőföldet.

Egy direkt nem hatékony bank

Az állami agrárbank koncepciója másrészt meglehetősen homályos. Kérdéses, hogy mit tudna az állami bank jobban csinálni, mint a régóta piacon lévő hazai bankok. Ha olyan kockázatos hiteleket kezd el olcsón kiosztani, amiken a kockázatokat beárazó többi bank csak nevetne, akkor nagyon hamar komolyan veszteségessé válik.

Ha veszteséges lesz, és az üzleti modellje is kétséges, akkor pedig senki nem akarja majd finanszírozni. Ha nem is üzleti alapon kíván működni, azaz a költségvetésből az adófizetők majd folyamatosan kipótolják a veszteségeit, akkor pedig ez nem is bank lesz, hanem a koncepció alapján egy hazai vállalkozóknak támogatásokat osztó állami ügynökség.

Ez pedig egyrészt nem biztos, hogy megfér az unió tiszta versenyről alkotott elképzeléseivel, másrészt sok kellemetlen helyzetet szült már az önmagában is, amikor egy piaci szereplő tulajdonosa ugyanaz, mint aki a szabályokat hozza.

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: Egyéb, hírek, hivatalos | Címke: , , | Hozzászólások kikapcsolva

Csökkenteni akarják a bioüzemanyagok arányát

Az EU célja, hogy 2020-ig a közlekedéshez használt üzemanyag szükséglet 10%-át megújuló forrásokból fedezzék, írja a kitekinto.hu. Az Európai Bizottság a következő hónapokban javaslatot tesz arra, hogy az élelmiszer alapanyagból készülő bioüzemanyagok aránya 5% legyen, a további 5% alapanyagául pedig például hulladék szolgáljon. Ez utóbbi kategóriát második és harmadik generációs bioüzemanyagoknak nevezik. Így sor kerülne az élelmiszer alapanyagból (búzából, repcéből, pálmaolajból, cukorból) előállított első generációs bioüzemanyagok mennyiségének korlátozására. Az élelmiszer-alapanyagból készülő első generációs bioüzemanyagok ugyanis nagymértékben járulhatnak hozzá a mezőgazdaság és az élelmiszeripar átalakulásához.

Sőt jelentős élelmiszerár dráguláshoz is vezethet ezeknek a terjedése. Erre a következőképpen reflektált Jarosław Kalinowski Európai Parlamenti képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság tagja: „Támogatom az Európai Bizottság terveit. Ha a bioüzemanyagok a mezőgazdasági termékekkel és élelmiszerekkel versenyeznek, az megdrágítja az élelmiszereket”. Jo Leinen EP képviselő, a környezetvédelmi szakbizottság tagja szintén üdvözölte az Európai Bizottság terveit, mivel a bioüzemanyagok előállításának kritériumai közé szerinte a környezeti és társadalmi hatásokat is be kell emelni. Hozzátette viszont, hogy az EU-nak nem szabad egyik végletből a másikba esnie, és egy ilyen döntést körültekintően kell meghozni. A bioüzemanyagok előállítói viszont attól tartanak, hogy a változások hátrányosan érintik majd a még fiatalnak számító ágazatot, és több ezer munkahely szűnhet meg. Mivel a 10%-os célkitűzés nem változik, továbbra is lesz kereslet a bioüzemanyagokra, véli Jo Leinen, aki szerint a második és harmadik generációs bioüzemanyagokkal kapcsolatos kutatást is támogatni kell. „A bioüzemanyagot gyártó cégek már felkészülhettek volna a változásra, mivel már 2009-ben felmerültek aggodalmak a földhasználat közvetett hatásaival kapcsolatban” véli Bas Eickhout zöldpárti EP képviselő a környezetvédelmi és a mezőgazdasági szakbizottság tagja. Szerinte azok az ágazatok, amelyek befektettek a legújabb technológiákba, profitálnak majd a változásokból.”

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: bio, Egyéb, fenttarthatóság, hírek | Címke: , , | Hozzászólások kikapcsolva

Hatalmas drágulás jön a boltokban

Korábban beszámoltunk róla, hogy élelmiszer ár drágulásra lehet számítani. A péncentrum.hu cikke szerint ez már bizonyos.

Ma már nem az a kérdés, hogy drágulnak-e az élelmiszerek Magyarországon, hanem az, hogy mikor, és milyen mértékben. Az biztos, hogy a családok jelentős részét felkészületlenül éri majd a 20-25 százalékos áremelkedés, ugyanakkor tudatos tervezéssel és okos fogyasztói magatartással az áremelkedés ellen győzhetünk egy-egy csatában. A háború megnyeréséhez ugyanakkor teljes szemlélet-és életmódváltásra lenne szükség.

Az elmúlt hetek elemzői várakozásai egyértelműen komoly élelmiszerár-emelkedéssel számolnak a következő hónapokra Magyarországon és Európa-szerte egyaránt. Elsősorban az idei év rossz gabonatermése (köztük a gyenge kukoricatermés) jelenthet gondot: hazánkban szeptembertől már drágult a kenyér és a pékáruk, a kukoricaár emelkedése pedig a húsok, húskészítmények árában látszik majd meg.

Az aszályos hónapok miatt drágulhatnak a zöldségek, gyümölcsök, egyes becslések szerint év végére 200 forint lehet a burgonya kilója, az alma bolti ára meghaladhatja a 300 forint/kilogrammot. 20-25 százalékos áremelkedés várható a tej árában, de a magyar háztartások fogyasztása szempontjából kiemelt fontosságú sertés-és baromfihús is hasonló mértékben drágulhat.
Ágazati szereplők egybehangzóan azzal számolnak, hogy jelentős emelkedés várható az év hátralevő részében és a jövő év első felében az élelmiszereknél, ami az alapanyagoktól és az alapvető termékektől indulva az élelmiszer-fogyasztói kosár egészébe begyűrűzhet, bár ennek mértéke mindig az utolsó pillanatig kérdéses, mivel a kiélezett árverseny komoly gátakat szab a végfelhasználói árakban - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Ditróy Gergely, a Portfolio.hu elemzője, aki azt prognosztizálja, hogy a magyar családokat felkészületlenül éri majd az áremelkedés, hiszen már most is a jövedelmük közel teljes egészét felélik, így egy áremelés után vagy kevesebbet, vagy egy gyengébb minőségű terméket fognak tudni csak a bolt polcairól leemelni. Az 50 forintos tojásra, a 200 forintos burgonyára, vagy a tej árának 20-25 százalékos emelkedésére sokan nincsenek felkészülve, az pedig valószínűsíthető, hogy lesznek családok, amelyek a szintén hasonló arányban dráguló hús, illetve húskészítmények fogyasztásának csökkenésével, vagy olcsóbb helyettesítő termékek vásárlásával próbálják egyenesbe hozni családi költségvetésüket - véli az elemző.

A pazarlás csökkentésére lenne szükség

“A tudatos, takarékos vásárlás alapvetően inkább hosszabb távon működik, és inkább életformának nevezhető” - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Gulyás Emese, az etikus, környezetileg és társadalmilag tudatos vásárlás népszerűsítésért dolgozó Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa, aki szerint egyértelműen kifizetődő átállni egy ilyen életmódra.

Amivel minden háztartás felkészülhet az élelmiszerdrágulásra, az alapvetően a tartalékolás — nem csak pénzben, hanem az élelmiszerek tekintetében is. Érdemes a szezonális zöldségekből, gyümölcsökből tartalékolni: a szakember szerint erre leginkább az olyan tárolási és tartósítási módok alkalmasak, amelyek egyszeri befektetést igényelnek. Ilyen lehet a befőzés, szárítás vagy a sós tartósítás.

Az ilyen módszerekkrel akár több évre előre is feltölthetjük az éléskamrát - szemben a sokkal rövidebb ideig használható, ráadásul energiahatékonyság szempontjából sem kifizetődő fagyasztással. Hasznos, ha azokat a gyümölcsöket tesszük el befőttként, lekvárként, amelyekből adott időszakban jó a hazai termés, alacsony az ár.

Gulyás Emese szerint a hosszú távú költségcsökkentést eredményezhet, ha rokonainkkal, barátainkkal vásárlóközösségeket alakítunk ki. Így, együtt megvásárolva például egy egész sertést jóval olcsóbb áron juthatunk hozzá a húshoz, de akár egy zöldségtermelővel is megállapodhatunk arról, hogy szállít nekünk élelmiszert. Már Magyarországon is működnek olyan élelmiszer-közösségek (hónapokra előre tervezhető költségvetéssel), amelyek segítségével közvetlenül a termelőtől vásárolhatjuk meg a zöldséget, gyümölcsöt, így a bolthoz, piachoz képest sokkal jobb az ár/érték arány, a szezonnak megfelelő, jó minőségű élelmiszereket kapunk, ráadásul a helyi termelőket is támogatjuk.

Vásárlás szempontjából érdemes a tartós alap-élelmiszerekből, alapanyagokból tartalékolnunk: ilyen a liszt, a cukor, a só, az olaj, a zsiradék, de például a hüvelyes termékek (szárazbab, sárgaborsó) is jól tárolhatóak. A szakember azt javasolja, figyeljünk oda a tárolásra (például azért, hogy ne kerüljön kártevő az élelmiszerbe), és mindig azokat használjuk fel elsőként, amelyeknek a leghamarabb lejár a szavatosságuk.

A Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa szerint azonban nem feltétlenül az akcióvadászat a legcélravezetőbb takarékossági mód: Gulyás Emese szerint sokkal inkább az élelmiszer-fogyasztási szokások felülvizsgálatára, a pazarlás és a kidobott élelmiszer mennyiségének csökkentésére lenne szükség. Azt kell megvásárolni, amire feltétlenül szükségünk van, és azokat fel is kell használni.”

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
Kategória: Egyéb, hírek | Címke: , | Hozzászólások kikapcsolva