Milyen a sör ha nem bio?

Mi kell a sörhöz? Acetaldehid, aszkorbinsav, etanol, formaldehid, habstabilizátor, hexán, kén, kovasav, metilénklorid, polivinilpolipirrolidon, radioaktív sugár. Ja meg maláta és árpa is. Ez derül ki a Bioholmi szeptemberi számából:

Avagy miért a biosör ivás lenne kívánatos?

Mert amíg a biosörfőzdék szigorúan betartják az előbb említett tisztasági törvényt, sőt, alapanyagaik kizárólag ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származnak, addig az ellenőrizetlen közönséges sörgyártók egy sereg –ördögtől való – felesleges vegyszeres trükköt, praktikát alkalmaznak. Többek között konzerváló anyagokat a lejárati idő növelésére. Persze, így már nem annyira fontos az alapvető patikai tisztaság. Aztán a kedvező szín beállítására színezőanyagokat is megengednek, ha már a silány alapanyag gusztustalan színt produkálna. A gyenge habképzést habstabilizátorokkal kénytelenek javítani, és az idő előtti színelváltozásokat antioxidánsokkal (pl. aszkorbinsavval) korrigálják. A sörárpa helyett olcsóbb ipari kukoricát vagy gyenge minőségű olcsó ázsiai rizseket is bevetnek.

A sornak még nincs vége! A pilseni típusú sörök elengedhetetlen összetevője a komló. Míg a biosörgyárak a virágzás teljében lévő illatos komlótobozokat használják, addig a többiek megelégszenek a komlókivonatokkal, komlógranulátumokkal, amelyek előállítása során szintén vegyszereket visznek a rendszerbe: hexánt, metilénkloridot, etanolt. Mindez súlyos minőségromboló beavatkozás. A szokványos sörök gyártásakor a fehérjestabilizálás fontos szakmai feladat, melyet a gyárak polivinilpolipirrolidon (PVPP) alkalmazásával „oldanak meg”. Használnak még kovasav-preparátumokat, a vegyszeres termesztésből származó komlót és malátát kénezik, mielőtt a gyenge minőség miatt megbarnulna, és nem ritka a barna sörök előállításához a cukorkulőr vagy karamell alkalmazása sem. A koronazárat (söröskupak) formaldehiddel fertőtlenítik, a gyengébb minőségű „sörimitációkat” a biztonság kedvéért még be is sugározzák egy kis radioaktív sugárral.

A gabona alapanyagokat műtrágyázás után a rendszeres vegyszeres növényvédelem tartja életben, míg a sörélesztőt a legtöbb esetben génmanipulált szervezetekkel állíttatják elő. Az egyik legnépszerűbb német natúr élelmiszer magazin szerint a hamburgi Holsten sörfőzde néhány éve a sörgyártásnál a glicerin és a közismerten sejtméreg acetaldehid védelmére (a szabadalmi leírás szerint!!!) a következőt nyilatkozta: az első anyag az íz telítettségét, míg a második az ízharmonizációt hivatott biztosítani. Mindezek után nem marad más hátra, mint – koccintás helyett – jó egészséget kívánni a fentebb leírt módon kezelt közönséges sörökhöz. Szükség is lesz a jókívánságra, mert a most megismert manipulációk túlzottan nem járulnak hozzá az egészség maradéktalan fenntartásához.

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
A bejegyzés kategóriája: bio, bioélelmiszer, Egyéb, hírek
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.