Bazsi, a mintafalu

Bazsi – Kiváló minőségű gyümölcseiről, őshonos kisállatairól volt híres sok évtizeden át a falu.

- Ezt szeretném visszaállítani ebben a munkanélküliséggel sújtott térségben, hogy az emberek önellátóak legyenek, a fölöslegből pedig eladásra is jusson nekik – mondta Szentes László polgármester, aki leporolta a múltat és felébresztette Csipkerózsika- álmából a falut.

Bazsi valódi földi paradicsom, ahol jó élni. Más eldugott településekről inkább elvágyódnak az emberek, elindulnak a nagyvilágba munka után, ritkaság, hogy ragaszkodnak hozzá. Miután szétnéztem a faluban, leültem a polgármesterrel beszélgetni, hogy megtudjam, mi a titkuk.

– Tarthatatlannak éreztem tíz évvel ezelőtt, amikor polgármester lettem, hogy a 430 lelket számláló faluban a portákon zömében fű termett, az emberek pedig munkanélküliek, és a városi bevásárlóközpontokba jártak élelemért. Micsoda szégyen, nem mehet így tovább, gondoltam, és a tradíciók visszaállítását tűztem ki célul: a gyümölcstermesztést, állattenyésztést, ami elődeinknek is megélhetést adott… Meggyőződésem, hogy sok mindenhez nem kell pénz, csak elhivatottság és akarat. No és összefogás, hogy a szekeret egy irányba húzzuk. Amióta vezetem a falut, változatlan a testület. Ez is a siker egyik titka. Következetesen, együttműködve dolgozunk, nem megosztva. Ezt szeretném a településen is megvalósítani a közösség építésével, önfoglalkoztatással. Fontosak a közmunkásaink. Velük újítottuk fel a romos épületeinket, a művelődési házat, orvosi rendelőt, ravatalozót. Ezzel sok tízmilliót megtakarítottunk. Nem is vettünk fel hitelt, úgy működünk évi 50 millióból – magyarázza Szentes László polgármester.

Bazsi mindig is híres volt kiváló almájáról, körtéjéről, szőlőjéről, amiből jutott exportra is. A régi, kiszáradt ültetvények helyére újakat ültettek. – Fájó szívvel láttam, hogy a portákon a fa alatt rothad a gyümölcs, az emberek meg drága pénzen veszik a silányat a boltokban. Megkérdeztük a lakosságot, hogy kinél milyen fajta gyümölcsfa található még, és begyűjtöttük a szaporítóanyagokat Rágyánszky János orosházi kertészmérnökkel, meg a helyi Bazsalma civil egyesülettel úgynevezett gyümölcsfagénbankba. A növényeket kiültettük egy önkormányzati területre, majd a közel 3000 fát kiosztottuk a helyi és környékbeli, sümegprágai, sümegcsehi, zalaszántói embereknek, hogy neveljék, szaporítsák a gyümölcsfákat. Tervezzük ezt a szőlővel, a szelídgesztenyével is, amiről szintén sokáig híres volt ez a falu. Működtetünk kis gyümölcsfeldolgozót is, ahol bárki feldolgozhatja termését, a fölösleget meg eladhatja – tudtuk meg.

A mintafalu programot azért kezdeményezték Bazsiban, hogy összegyűjtsék az itt őshonos hét tyúkfajtát. A munkában részt vett a Bazsalma egyesület és a gödöllői Magyar Génmegőrző Egyesület. Ezekből a fajtákból aztán ingyen kaptak a lakók, akiktől természetes szaporítást kértek. A szükségletük feletti fölösleget eladhatják.
– Ezekből a különleges tyúkokból 160 példányt nevelünk a hivatal melletti területünkön is, ahol közmunkások dolgoznak. Itt most építjük a keltetőt, amit a mellette levő épületekkel együtt biomasszával működtetünk majd. A közelben szintén közmunkásokkal termesztünk uborkát, krumplit is, a földeket ásott kútból locsoltuk. Idéntől a baromfitenyésztést is visszahozzuk. Tervezzük, hogy a térséget is ellássuk ezekkel a kisállatokkal, és szeretnénk létrehozni a helyi termények boltját. Célunk az önellátás, hogy saját portáján mindenki termesszen gyümölcsöt, neveljen állatot. Közmunkásaink pedig a megszerzett tudást otthon hasznosítják. A faluban és a környéken a munkanélküliség magas, csak néhányan kapnak munkát a kereskedelemben, vendéglátóiparban – vázolta a jövő útját a polgármester, s ez más hasonló adottságú településeknek is minta lehet.

veol.hu - Kovács Erika

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn

Krisztián névjegye

A Családomat éltető táplálék bio alapanyagokból való beszerzésének gondolata nagyjából egyidős a saját kiskert iránti igény megfogalmazásával. Valamikor 2005-2006 környékén született meg bennem az ötlet, amit hamarosan tett követett, egy "teszt" kertet kezdtünk gondozni. A saját tanya művelésének igényére várni kellett pár évet, de azt hamar követte az elhatározás is. Az elhatározást egyrészt a föld, a természeti környezet szeretetéből fakadó vágy és a mai, feleslegesen és kíméletlenül rohanó világ felett érzett bánatos értetlenség motiválta. Az ezekből formálódó belső értékrendet pedig csak úgy tudom hitelesen átadni a Gyermekeimnek ha valóban megtapasztalom és megtapasztaltatom velük is a világ általam fontosnak tartott értékeit. Ebből fakadóan pedig a tanyára költözés többé nem vágyálom, hanem belső szükséglet, ha úgy tetszik kényszer. Ezt a kényszert pedig a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága, az emberek közötti bizalmi viszony és segítő szándék kihalása csak tovább erősíti.
A bejegyzés kategóriája: fenttarthatóság, házilag, hírek, önellátó gazdaság
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.