Az ökológiai gazdálkodás helyzete Magyarországon

dr. Solti Gábor engedélyével tesszük közzé Az ökológiai gazdálkodás helyzete Magyarországon című tanulmányát.

Bevezető

A Sárközy Péter Tudományos Emlékülések – 2012-ben immáron tizedszerre – alkalmat nyújtanak a visszatekintésre, a mérlegek készítésére, az eredmények, veszteségek megvonására, a további út kijelölésére. Ismert a mondás: A múlt ismerete nélkül nincs jövő. A múlt tisztelete nélkül nem építhetünk biztos alapokra épülő jövőt.

A Sárközy Péter Alapítvány 2001-es, valamint a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége 2011-es alapítása óta hűen az alapító okiratokban megfogalmazottakhoz, méltó módon Sárközy Péter szellemiségéhez őrzik és ápolják a magyar biomozgalom hagyományait, dolgoznak a mozgalmi élet és az ökológiai gazdálkodás fejlesztésén. Ennek része az évenkénti számadás Magyarország ökológiai gazdálkodásáról, biomozgalmáról.

A biokultúra mozgalom

1983-ban a kommunizmus vége felé Magyarországon elindult egy olyan mozgalom, mely a bizalom, az erkölcs alapján állt, a magyar mezőgazdasági értékeknek egy korszerű bioszemléletű felvállalása, a gazdálkodásnak, élelmiszer-előállításnak környezetkímélő és egészségvédő megvalósítása volt.

A mozgalom alapítói: Frühwald Ferenc, Seléndy Szabolcs, dr. Mezei Ottóné. A mozgalom első támogatói között ott volt Sárközy Péter professzor, dr. Lelkes Lajos, dr. Győrffy Sándor, Varga Géza, dr. Surányi Dezső, Szent-Miklóssy Ferenc, Oláh Andor, Valló László – hogy csak néhány nevet emeljek ki a Bioklub 1984. év szervezői, előadói közül.

A mozgalom sikerét jelentette, hogy rövidesen több száz tagja lett. A Biokultúra Klub szellemi utódja jelenleg valójában a Parádi-házaspár által vezetett, 29 éve folyamatosan működő Budapesti Bioklub. Az előadások, a szakmai ismereteket nyújtó kiadványok mellett elindult a szigorú feltételek, ellenőrzések között folyó termelés. Ekkor még a gazdálkodókat elsősorban a biokultúra erkölcsi elkötelezettsége vezérelte, nem pedig a piaci haszon és az ellenőrzéstől való félelem. Gondoljunk itt vissza Tóth Lászlóra, Szécsényi Sándornéra. Ez volt a Biokultúra Egyesület fénykora. Folyamatosan növekvő bioterület, élénk, erős mozgalom, lelkes aktivisták, elkötelezett tagság, egységes, hiteles vezetés és ellenőrzés, biztos szakmai háttér, gazdálkodókat, érdeklődőket segítő szakmai kiadványok.

2001-ben már több mint 79 ezer hektáron folyt a bioélelmiszer termelés. Hét régióban 48 hazai és 13 külhoni helyi csoportban közel háromezer biokultúra tag tevékenykedett. Ez a mozgalom biztosította az ellenőrzött ökogazdálkodás hátterét. Sokakat a biokiskerti gazdálkodás tapasztalatai biztattak, ösztönöztek arra, hogy átlépjenek az árutermelő ökogazdálkodásba.

1999-2000-2001-ben 60-49-48%-kal növekedett hazánkban a bioterület. 2001-ben ez a lendület megtört, a fejlődés megállt. Az ellenőrzésben válság jelentkezett. Az ellenőrző szervezet szakmai igazgatója néhány társával kilépett a Biokontroll Hungária Kht.-ből és Hungária Öko Garancia Kft. néven új ellenőrző szervezetet hozott létre. Az ellenőrzött területek nagyságának növekedése lelassult, annyira, hogy 2004-től már csökkenésbe váltott át.

2001-től a helyi csoportok elsorvadása is megindult. Az erős csoportok, mint a békési és a csongrádi, önálló egyesületté alakultak. Voltak csoportok, amelyek a helyi gazdakörökhöz vagy más környezetvédelmi szervezetekhez csatlakoztak. Új egyesületek, szövetségek jöttek létre. Az uniós csatlakozás idején kb. 45 olyan civil szervezet volt a bíróságoknál bejegyezve, amelyek a biokultúra nemes ügyének szolgálatát fogalmazták meg preambulumukban. Pedig már 2003-ban, az uniós csatlakozás előtti EU-fórikus hangulatban a Biokultúra Egyesület 20 éves évfordulójára írt cikkemben úgy fogalmaztam, hogy „Az uniós csatlakozás legnagyobb vesztesei a magyar gazdák lesznek. Bár az ökogazdálkodók talán szerencsésebb helyzetben vannak, de a csatlakozással járó változások őket is erősen fogják sújtani. A túlélést csak az összefogás jelentheti. A biomozgalom jelenlegi helyzete nem kedvez ennek.”

Az évek sajnos engem igazoltak. A magyar biogazdálkodás területe és a gazdaságok száma 2004 óta – a környező országok közül egyedüliként – csökken. Az 1999-ben kormányprogramban megfogalmazott 300 ezer hektár alig 41%-át sikerült teljesíteni 2006 végére. Meggyőződésem, hogy ebben a kormányzati felelősség mellett a biomozgalom visszaszorulása, a széthúzás és önös gazdasági hatalmi érdekek is közrejátszottak.

Vélemények az ökogazdálkodás helyzetéről 2008-tól

A hazai ökogazdálkodás válsága 2008-ra már nyilvánvalóvá vált. Az Európai Unió Agrárgazdasága 2008/5. számában jelentette meg „A magyar ökogazdálkodás válsága” c. írásomat, fórumot adva a témának. Az ökogazdálkodás helyzetével kapcsolatban kifejtette véleményét dr. Roszik Péter, Hubai Imre és dr. Radics László.

Dr. Roszik Péter abban bízott, hogy a 2009-ben induló, ökológiai gazdálkodást segítő támogatás kimagasló összeggel fogja segíteni az átállásban lévőket és a 2011-2012-re átállók még élvezhetik a fejlett világban végbemenő bio-boom-ot.

Hubai Imre már komplexebben értékelte a kialakult helyzetet. Az ökogazdálkodás nehézségei között kiemelte az állami szerepvállalás hiányát, de nem szűkítette le csak a támogatás hiányára.

Dr. Radics László professzor nem a támogatás hiányát tartotta alapvető bajnak, hanem az ökológiai akciótervet. Egy ilyen akciótervnek magában kellene foglalnia a termelés, feldolgozás, oktatás, kutatás, marketingmunka támogatását.

A gazdálkodó, a kutató-oktató és az ellenőr véleményét összefoglalva, az alábbi feladatokat fogalmazták meg:

  • Hazai ökológiai akcióterv kidolgozása
  • Termelés, feldolgozás, oktatás, kutatás, szaktanácsadás kiemelt támogatása
  • Környezettudatos nevelés óvodától egyetemig
  • Bioélelmiszerek fogyasztásának bevezetése a közoktatási és egészségügyi intézményekben
  • Az alapanyag termelés mellett a feldolgozás mértékének fokozása
  • Ökológiai gazdálkodás növelésével ösztönözni, lehetőséget teremteni a vidéki munkahelyteremtésre
  • Az ökogazdálkodást, bioélelmiszer fogyasztást növelő marketing
  • Az ellenőrzési költségek csökkentése, ebben állami szerepvállalás
  • Állami szolidaritás a biogazdálkodókkal
  • A betegségmegelőzési, prevenciós programokba bioélelmiszereket
  • Korrekt, kiszámítható pályáztatás, a pályázati, támogatási pénzek időben történő kifizetése, gazdabarát hivatal, ügyintézés
  • Az ökogazdálkodás, bioéletmód korrekt, szakszerű médiaszerepeltetése
  • Ökogazdálkodók érdekérvényesítő képességének erősítése
  • Biotermelő, feldolgozó és értékesítő szervezetek létrehozásának támogatása.

2009-ben végre megnyílt volna a lehetőség, hogy őszintén, nyíltan szembenézzünk a magyar ökogazdálkodás válságával és az érintettek széles körű részvételével tisztázzuk az okokat és megfogalmazzuk a fejlődés lehetőségét. A lehetőség a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának 2009. április 24-i hortobágyi kihelyezett ülésen lett volna. A zártkörű, a Mezőgazdasági Bizottság tagjain kívül csak a Biokultúra Szövetség és a Hortobágyi nonprofit Kht. vezetői vettek rajta részt. A képviselőket a Biokultúra részéről dr. Roszik Péter tájékoztatta. A Biokultúra újság szerint volt előterjesztés, hátrányok, előnyök ismertetése, tízpontos javaslat, ígéret országgyűlési határozatra. A tanácskozás lényege az volt, hogy az ökológiai gazdálkodásba vont terület csökkenéséért a ludas szinte kizárólag a támogatási rendszer. A hazai bioválságnak csak egyetlen pontja az ellenőrzött terület csökkenése, stagnálása. A biokultúra válsága ennél összetettebb. Ezt kellene végre feltárni.

Tizenhárom éve, hogy a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program keretében 300 ezer hektár ökoterület elérését tűzték ki 2006-ig. Ennek 41%-a, 122 766 hektár valósult meg. 2009-ben induló Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban ugyancsak 300 ezer hektárt céloztak meg. Az agrárkormányzat 2010 szeptemberében az ökológiai gazdálkodás támogatását helyezte kilátásba, melynek során „a Magyarország 2020 programban kiemelt szerepet szánnak.” 2011 decemberében a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára úgy nyilatkozott, hogy az ökológiai mezőgazdasági program „nem kevesebbet tűz ki céljául, hogy 2020-ra megháromszorozzuk az ökológiai gazdálkodás jelenlegi méltatlanul alacsony területi arányát.”  A Nemzeti Vidékfejlesztési Programban 2020-ra 350 ezer hektár ökoterület elérése szerepel. Tizenhárom évvel ezelőtt (1989-ben hét év alatt 122 766 hektárról 300 000 hektár volt a cél. Most 2020-ig 392 ezer hektár a cél.

A hazai ökogazdálkodás válsága már tizenkettedik éve tart. Az ellenőrzött terület csökken, egyre kevesebb bioélelmiszer kerül a hazai piacra, a magyar fogyasztók asztalára. Dr. Tóth Csaba, a Biokultúra Egyesület Felügyelő Bizottságának egykori elnöke feltette a kérdést, hogy milyen okok állhatnak a hazai ökogazdálkodás stagnálása, csökkenése mögött. Pedig – ahogy fogalmazott – a munkanélküliség enyhítésében szerepe lehetne az élőmunkát igénylő ökogazdálkodásnak is. Ráadásul a magasabb ár mindezt finanszírozná is. Ugyanakkor érdekes lenne megnézni, hogy miközben csökkent az ökotermesztés területe, hogyan nőtt az ökopiacra vitt termékek száma és ára?

Az Ökológiai Mezőgazdaságért Kutató Intézet 2012. február 2-án Gödöllőn tartott konferenciáján az ökológiai termékek értékesítése és marketingje szekcióülésen elhangzott, hogy a biotermékek belső fogyasztása, felhasználása túlnyomó része, az exporthoz hasonló nagyságrendű 80-90%-a importból származik. (A növekvő árak mellett az importból származó biotermékek növekvő nagy arányáról számolnak be a „MOM parki” biopiac vásárlói is.)

2009 tavaszára zavar támadt az ökotermék termelők, biogazdák és a kereskedők közötti üzleti kapcsolatban. Mindkét oldalról panaszok érkeztek a Magyar Biokultúra Szövetséghez. Erről a szövetség elnöke, Czeller Gábor így írt a Hírlevél 2009/5. számában a termelőknek, kereskedőknek a korrekt kereskedelmemért szóló felhívásában: „Az elmúlt időszakban nagyon sok probléma, panasz érkezett szóban, néha írásban a szántóföldi bionövények kereskedelme terén a Szövetség felé a kereskedelemben szereplők, de főleg a biotermelők részéről! Egyúttal sokszor kértek bennünket, hogy segítsünk tisztességes üzleti partnert találni. A panaszok igen sokrétűek voltak, (…)”

Nézzük meg, hogy milyen az ökogazdálkodás fejlődése Romániában és Ausztriában. Romániában, abban a szomszédos országban, ahol a biogazdálkodás gondolatát a kilencvenes években éppen a Biokultúra Egyesület erdélyi helyi csoportjai révén tettük le. Emlékezzünk arra, hogy 1999-ben, amikor Sebők M. Péter professzor meghívására a Biokultúra Egyesület akkori elnöke (Frühwald Ferenc) és alelnökei (dr. Solti Gábor és dr. Roszik Péter) előadásokat tartottak a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen. Az előadásokat követően a Bioterra magyarlónai központjában Albert Imre elnöknek a Biokultúra Egyesület elnöksége felajánlotta, hogy a romániai biogazdálkodás elindításának elősegítéséül két év időtartamra a Biokultúra Egyesület ellenőrző szervezete, a Biokontroll Hungária ingyen ellenőrzi a Bioterra gazdálkodóit, valamint szaktanácsadással segíti felkészíteni a helyi ellenőröket. Ennek hatására a Bioterra megszervezte, létrehozta az első nemzeti ellenőrző szervezetét, az ECOINSPECT Kft-t. Romániában 2011-ben 15 ellenőrző szervezet ellenőrizte a 9800 gazdaságot, a 300 000 hektár földterületet. Magyarországon az elmúlt egy évtized alatt 2,5-szörösére, Romániában 14,5-szeresére nőtt az ökoterület (15. ábra).

A másik szomszédos ország, Ausztria a második világháború utáni befolyási övezeteket eldöntő paktum szerint a szerencsésebb övezetbe került. Ez meglátszik a mezőgazdaságuk fejlődésében is. Ausztriában - mely területileg (83 871 km2), lakosság számában (8 149 000 fő) és mezőgazdaságilag művelt területnagyságában (2 749 416 ha) is kisebb Magyarországnál – 2010. év végén 543 605 hektár volt az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásba bevont terület. Ez a mezőgazdaságilag művelt terület 19,7%-a (!)

Egy év alatt a növekedés üteme 4,8% (24 848 ha). A több mint félmillió hektáron 22 132 gazdaság osztozik (25 ha átlagméret). Ausztriában 2010-ben 986 millió Ft értékben forgalmaztak bioélelmiszert. Egy főre eső fogyasztás 118 Euró volt. 76 millió Euró értékben exportáltak. (Magyarországon ez 25 millió Euró és 3 Euró/fő volt. Ugyanakkor mi 20 millió Euró értékben exportáltunk biotermékeket.)

A világ ökogazdálkodása

A világ ökogazdálkodásának legrészletesebb statisztikai feldolgozását a svájci Fibl és az IFOAM végzi. 2012-ben is közösen tették közzé a világ ökogazdálkodásának 2010. év végéig összesített adatait, és a várható trendeket. Ahol saját adataink pontosabbak – pl. Magyarország, illetve a Kárpát-medence egyes országai esetében – ott ezekkel számoltunk és módosítottuk a Fibl és az IFOAM statisztikai adatait.

A világ 214 államából, országából 160-ban folyt 2010-ben ökológiai gazdálkodás. 2010. év végi adatok szerint 37 millió hektáron, a világ teljes mezőgazdasági területének közel egy százalékán (0,9%) folytattak ellenőrzött ökológiai gazdálkodást. Az elmúlt tíz évben több mint háromszoros volt a növekedés.

Európában a biogazdálkodás kezdetét 1924-től, Rudolf Steiner biodinamikus mozgalmának megindításától számítjuk. Európa ötven állama közül 41-ben folyik ökológiai gazdálkodás. 2011. év végén megközelítette a 10 millió hektárt. Az elmúlt évtizedben különösen az Európai Unióban volt a biogazdálkodásnak dinamikus fejlődése, egy ún. „Bio-Boom”-ja. Tíz év alatt 1,9 millió hektárról mintegy 9 millió hektárra nőtt az ellenőrzött terület nagysága.

Európa ökogazdálkodása

Európában 2010. év végén több mint 10 millió hektáron (10 002 087 he), 277 362 gazdaságban, Európa mezőgazdaságilag művelt területének 2,06%-án folyt ellenőrzött ökológiai gazdálkodás.

Az Európai Unió ökoterülete 2010. év végére már meghaladta a 9 millió hektárt (9 0160 097 ha) az ország mezőgazdaságilag művelt terület 5,1%-án.

Európában a 2009-2010 év között, egy év alatt a növekedés 798 484 hektár, 8,7%-os volt.

Magyarország ökogazdálkodása

Magyarországon sajnos ez nem mondható el. Hazánkban a biogazdálkodás kezdetét a biomozgalom indulásától a Biokultúra Egyesület jogelődjétől, a Biokultúra Klub 1983-as megalakulásától számíthatjuk. 1988-ban még csak 15 üzemben folyt az ellenőrzött ökogazdálkodás. A terület ekkor még nem érte el az 1 000 hektárt. Ettől kezdve dinamikus növekedés volt tapasztalható. 2001-ben már több mint 79 ezer hektárt ellenőriztek. Ekkor azonban a fejlődés üteme megtört. 2005-2007 között pedig – a környező országokhoz képest egyedülállóan – csökkent az ökogazdálkodás területe. Ez tört meg 2008-ban. Komolyabb fordulatról azonban nem beszélhetünk, inkább stagnálásról. A 2006-2008 közötti három évben az ökogazdálkodás területe 122 270 – 122 817 hektár között változott úgy, hogy az egyes években a változás maximum alig több mint fél ezer hektár volt. 2009-ben jelentős, 11%-os növekedés volt, de ennek nem lehetett sokáig örülni, mert 2010-ben már újra több mint 13 ezer hektárral csökkent az ökoterület.

1. sz. táblázat

Ellenőrzött biogazdálkodás Magyarországon (1988-2011)

Év

Bioüzemek száma (db)

Növekedés (%)

Biogazdasági terület (ha)

Növekedés (%)

Részesedés az összes agrárterületből (%)

1988

15

n. a.

1 000

n. a.

n. a.

1989

18

20,0

1 500

50,0

0,024

1990

49

172,2

2 965

97,7

0,048

1991

56

14,3

2 840

-4,2

0,046

1992

51

-8,9

3 330

17,3

0,054

1993

67

31,4

2 540

-23,7

0,041

1994

73

9,0

2 250

-11,4

0,036

1995

108

47,9

8 532

279,2

0,138

1996

127

17,6

12 460

46,0

0,201

1997

161

26,8

19 265

54,6

0,311

1998

401

149,1

22 501

16,8

0,363

1999

475

18,5

35 979

59,9

0,581

2000

762

60,4

53 649

49,1

0,916

2001

1 119

46,9

79 178

47,6

1,350

2002

1 517

35,6

103 700

31,0

1,767

2003

1 775

17,0

116 535

12,4

1,986

2004

1 842

3,8

133 009

14,1

2,267

2005

1 935

5,0

128 576

-3,3

2,191

2006

1 974

2,0

122 766

-4,5

2,092

2007

2 024

2,5

122 270

-0,4

2,090

2008

2 066

2,1

122 817

0,4

2,093

2009

2 292

10,9

145 942

18,8

2,300

2010

2 062

-10,0

132 626

-9,1

2,200

2011

1 961

-4,9

130 343

-1,7

2,200

Megjegyzés: 2000-ig a Biokultúra Egyesület (Biokontroll) által ellenőrzött, 2001-től országos adatok

Adatok forrása: az ellenőrző szervezetek publikus éves jelentései. A táblázatot készítette: Dr. Solti Gábor

1. sz. ábra
 biogazdálkodás alá vont területek Magyarországon

2. sz. táblázat

Ökológiai vállalkozások hazánkban 2011-ben (db)

Vállalkozás típusa

HU-ÖKO-01

HU-ÖKO-02

Összesen

Termelő mezőgazdasági

1345

81

1426

Halgazdaság

3

0

3

Termelő + feldolgozó

99

3

102

Termelő + kereskedő

0

1

1

Feldolgozó

204

13

217

Kereskedő

0

27

27

Feldolgozó + importőr

2

0

2

Feldolgozó + kereskedő

0

2

2

Importőr

3

0

3

Kereskedő + raktározó

0

1

1

Egyéb (nagy- és kiskereskedelmi egységek, raktározók, éttermek stb.)

177

7

184

Összesen

1833

128

1961

Termelők: mezőgazdasági termelők, méhészek, vadon termő növények gyűjtője

Megjegyzés: a Hungária Öko Garancia ellenőrzésénél az alvállalkozók nélkül

Adatok forrása: az ellenőrző szervezetek publikus éves jelentései. A táblázatot készítette: Dr. Solti Gábor

2. sz. ábra

ökológiai vállalkozások Magyarországon

A magyar ökogazdálkodás elmúlt években tapasztalt csökkenését, megtorpanását különböző okokkal magyarázták az ökogazdálkodásban, a biomozgalomban tevékenykedők (Solti G. 2008. Az EU Agrárgazdasága 2008. 4. és 5. szám). Az azonban tény, hogy 1999-ben az akkori polgári kormányzat a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi programban az ökológiai gazdálkodás dinamikus fejlődésével számolt, 2006-ra 300 ezer hektár elérését tűzte ki célul.

1999-2001 között az éves növekedés 50-60%-os volt. Három év alatt közel 60 ezer hektárral nőtt a terület, innen kezdve azonban a növekedés üteme fokozatosan csökkent, 2004-2007 között már a terület abszolút értelemben is csökkent. Ez szoros összefüggésben van azzal, hogy a kormány 2004-től nem támogatta a biogazdálkodást. Így aztán érthető, hogy az 1999-ben kitűzött cél – a 2006-ra 300 ezer ha – csak 41%-ban (122 766 ha) valósult meg.

A 2009-ben induló Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (UMVP) újra csak 300 ezer hektárt céloz meg. Az egyik ellenőrző szervezet vezetője abban bízott, hogy az UMVP-ben „2009-ben induló ökológiai gazdálkodást segítő támogatás kiemelkedően magas összeggel fogja segíteni az átállásban levőket. (…) Az átállási támogatás összege magasabb lesz a ma folyó programokban is, mint az átálltban, a többletkultúrától függően tíz-húszezer, de akár 100 ezer Ft is lehet hektáronként. Amennyiben a gazda elkezdené a biogazdálkodást most (támogatás nélkül), és átállna, akkor elveszítené a jogosultságát az átállási támogatásra vagy időarányos részére.”

Az ellenőrző szervezet vezetője abban bízott, hogy a Biokontroll gazdálkodását is érzékenyen érintő visszaesés után, 2009-től azok a gazdák, akik a támogatás hiánya miatt korábban nem csatlakoztak az ökogazdálkodáshoz, azok 2009-ben már igen. „Nagyon reméljük, hogy a 2009-ben indulók és 2011-re, 2012-re átállók még élvezhetik a „bio-boom” (a biotermékek árának és fogyasztásának 10-20%-os éves növekedése a fejlett világban) jótékony hatásait a biopiacokon, a mai biosokhoz hasonlóan. Úgy legyen…” – reménykedik az ellenőrző szervezet vezetője.

A remények, azóta, hogy 2004-ben még azt hittük, hogy az uniós csatlakozás az ökogazdálkodás kitörési pontja lehet, sorra nem váltak be. Hat év után nem reményeket, álmokat kellene megfogalmazni, hanem reálisan számot vetni azzal, hogy 2004., az EU-s csatlakozás óta Magyarországon az ökológiai ellenőrzött terület 122 270 – 145 942 hektár között mozgott, gyakorlatilag stagnált. Nálunk a bio-boomnak jele sincs.

Pedig a Kárpát-medence és benne hazánk kiváló adottságokkal rendelkezik a mezőgazdaságra, ezen belül is az ökogazdálkodásra. Kevesen tudják, hogy a világon a Kárpát-medence rendelkezik leginkább olyan talaj, éghajlati és vízrajzi viszonyokkal, amelyek alkalmassá teszik a legkiválóbb mezőgazdálkodásra. A Kárpát-medence 120 millió embernek biztosíthatnál a jó minőségű élelmiszert. Eurázsiában csak két olyan síkság van, amely mindig bő terméssel jutalmazza meg az ember fáradtságos munkáját: az egyik Mezopotámia – a Tigris és az Eufrátesz között -, a másik a magyar Alföld a Duna, Tisza, Maros folyók vidéke, illetve a Kárpát-medence. Amíg azonban Mezopotámiában a mezőgazdálkodás csak öntözéssel lehetséges, mivel klímája szélsőséges, addig a Kárpát-medence kontinentális éghajlata az emberi megtelepedésre – földművelésre és állattartásra – a legalkalmasabb terület. – állítja Kiszely István

Az pedig, hogy országunknak még mindig sikerült megőrizni a GMO mentességet, felbecsülhetetlen előnyt jelent. Ki kellene használni azt is, hogy az egyre tudatosabbá váló, illetve az élelmiszerbotrányoktól megriadt fogyasztók egyre inkább keresik az ellenőrzött, garantált minőségű élelmiszereket.

Ellenőrző szervezetek

A fenti garanciát az ellenőrző szervezetek munkája biztosítja. A magyarországi ellenőrzés a holland SEC (későbbi nevén SKÁL) ellenőrző szervezettel kezdődött. A holland ellenőrző szervezet kivonulása után csak a Biokultúra Egyesület (majd Szövetség) tulajdonában lévő Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Biokontroll) volt az egyedüli ellenőrző szervezet.

Később, 2001-től Ausztria és Németország vezető ellenőrző szervezetei és a Biokontrollból kivált szakemberek, ellenőrök, a Biokontroll egykori igazgatójának a vezetésével megalapították a Hungária Öko Garancia Kft (későbbiekben: HÖG) ellenőrző szervezetet. Ezt követően a HÖG piaci részesedése 2010-ig fokozatosan nőtt, 2010-ben már az összterület közel 9%-át ellenőrizte. Sajnálatos, hogy 2011-ben, bár kis mértékben, de mindkét ellenőrző szervezet ellenőrzése csökkent.

3. sz. táblázat

A magyarországi ökoellenőrzés megoszlása (1996-2011)

Év

Biokontroll Hungária Kht.

Más ellenőrző szervezet*

Összesen (ha)

Biokontroll Kht. aránya az összes ellenőrzésből (%)

1996

11 390

1 070

12 460

91,41

1997

15 772

3 493

19 265

81,87

1998

21 565

936

22 501

95,84

1999

32 609

3 370

35 979

90,63

2000

47 221

6 248

53 469

88,31

2001

79 178

-

79 178

100,00

2002

103 672

28

103 700

99,97

2003

113 816

2 719

116 535

97,67

2004

128 690

4 319

133 009

96,75

2005

122 616

5 960

128 576

95,36

2006

116 197

6 519

122 766

94,65

2007

111 873

10 397

122 270

91,50

2008

111 800

11 017

122 817

91,03

2009

133 720

12 222

145 942

91,63

2010

121 071

11 555

132 626

91,29

2011

118 937

11 406

130 343

91,25

*Megjegyzés: 2002-től Hungária Öko Garancia Kft.

Adatok forrása: az ellenőrző szervezetek publikus éves jelentései. A táblázatot készítette: dr. Solti Gábor  

3. sz. ábra

magyarországi ökoellenőrzés megoszlása

4. sz. táblázat

Magyarország ökológiailag ellenőrzött területe 2011-ben az ellenőrző szervezetek arányában

Terület-kategória

Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

Hungária Öko Garancia Kft.

Összesen

ha

%

ha

%

ha

%

Átállási

20 389

17,10

2 215

19,40

22 604

17,30

Átállt (öko)

92 681

77,90

9 143

80,20

101 824

78,10

Halastó

5 867

5,00

-

-

5 867

4,50

Erdő, nádas

-

-

48

0,40

48

0,03

Összesen

118 937

100,00

11 406

100,00

130 343

100,00

Adatok forrása: az ellenőrző szervezetek publikus éves jelentései. A táblázatot készítette: dr. Solti Gábor

4. sz. ábra

Magyarország ökológiailag ellenőrzött területeinek megoszlása

Megjegyzés: logaritmikus skála

Különösen figyelemre méltó a két ellenőrző szervezetnek a tevékenysége 2004-től, attól az évtől, amikor a hazai ökogazdálkodás a növekedési pályáról a csökkenésre állt.

5. sz. táblázat

Magyaro. ökogazdálkodási területének megoszlása az ellenőrző szervezetek között (2004-2011)

Évszám
(dec. 31-i állapot)

Összes ellenőrzött ökogazdálkodási terület

Biokontroll Hungária Kht.

Hungária Öko Garancia Kft.

Különbség

Ellenőrzött terület (ha)

Különbség

Ellenőrzött terület (ha)

Különbség

ha

ha

%

ha

%

ha

%

2004

133 009

128 690

4 319

2005

128 576

-4 433

-3,33

122 616

-6 074

-4,72

5 960

1 641

37,99

2006

122 766

-5 810

-4,52

116 197

-6 419

-5,24

6 519

559

9,38

2007

122 270

-496

-0,40

111 873

-4 324

-3,72

10 397

3 878

59,49

2008

122 817

547

0,45

111 800

-73

-0,07

11 017

620

5,96

2009

145 942

23 125

18,83

133 720

21 920

19,61

12 222

1 205

10,94

2010

132 626

-13 316

-9,12

121 071

-12 649

-9,46

11 555

-667

-5,46

2011

130 343

-2 283

-1,72

118 937

-2 134

-1,76

11 406

-149

-1,29

Adatok forrása: az ellenőrző szervezetek publikus éves jelentései. A táblázatot készítette: dr. Solti Gábor

 

6. sz. táblázat

Magyarország ökogazdálkodásának változása 1998-2011 között

Év

Terület (ha)

Növekedés az előző évihez képest (ha)

Változás (%)

1998

22 501

n. a.

n. a.

1999

35 979

13 478

59,90

2000

53 649

17 670

49,11

2001

79 178

25 529

47,59

2002

103 700

24 522

30,97

2003

116 535

12 835

12,38

2004

133 009

16 474

14,14

2005

128 576

-4 433

-3,33

2006

122 766

-5 810

-4,52

2007

122 270

-496

-0,40

2008

122 817

547

0,45

2009

145 942

23 125

18,83

2010

132 626

-13 316

-9,12

2011

130 343

-2 283

-1,72

Adatok forrása: az ellenőrző szervezetek publikus éves jelentései. A táblázatot készítette: dr. Solti Gábor

 

5. sz. ábra

 Magyarország ökogazdálkodási területeinek változása

Magyarország ökogazdálkodásának szerkezete

 7. sz. táblázat

Magyarország ökogazdálkodásba vont területeinek alakulása az Európai Unióba történő belépést követően 2004-2011 között

 Év

Áttállás alatti terület

Átállt (öko) terület

Egyéb / Nem tanúsított terület*

Összesen

ha

%

ha

%

ha

%

ha

2004

57 175

42,99

75 834

57,01

n. a.

n. a.

133 009

2005

43 811

34,07

84 765

65,93

n. a.

n. a.

128 576

2006

30 599

24,92

92 167

75,08

n. a.

n. a.

122 766

2007

12 622

10,32

109 208

89,32

440

0,36

122 270

2008

13 081

10,65

108 579

88,41

1 157

0,94

122 817

2009

30 852

21,14

115 045

78,83

45

0,03

145 942

2010

30 021

22,64

102 562

77,33

43

0,03

132 626

2011

22 604

17,34

101 824

78,12

5 915

4,54

130 343

*Egyéb / Nem tanúsított terület: halastó, erdő, nádas. Az eltérő szempontú adatösszegzések miatt nem minden évben találunk ilyen besorolású adatot (ahol nincs ilyen besorolású területadat, ott a másik két kategória tartalmazza a máskor ide sorolt területeket is).

Adatok forrása: az ellenőrző szervezetek publikus éves jelentései. A táblázatot készítette: dr. Solti Gábor

8. sz. táblázat

Magyarország ökogazdálkodásának szerkezete (2011)

 Területkategória

Átállási termőföld (ha)

Átállt/öko termőföld (ha)

Összesen (ha)

Összesen (%)

rét, legelő, extenzív gyep

11176,7

53135,3

64311,9

49,34

ugar

988,7

3042,0

4030,6

3,09

szántóföldi növények, gabonafélék, napraforgó, ipari növények, repce

7374,9

41744,0

49118,8

37,68

évelő növények, bogyósok, gyümölcsök, szőlő

2911,6

2399,2

5310,7

4,07

friss zöldségek, dinnye, földieper, gomba

152,2

1503,9

1656,2

1,27

halastó

5867,0

4,50

nádas, erdő

47,8

0,04

Összesen:

22604,0

101824,3

130343,1

100,0

Adatok forrása: az ellenőrző szervezetek publikus éves jelentései. A táblázatot készítette: dr. Solti Gábor

6. sz. ábra

Magyarország ökogazdálkodásának szerkezete

 Magyarország ellenőrzött ökogazdálkodási területének több mint fele (57%) rét, legelő, extenzív gyep, ugar, halastó és nem minősített nádas, erdő. Az ellenőrzött terület közel ötvenezer hektáron (49 119 ha, 38%) termesztettek gabonaféléket, napraforgót, repcét, ipari növényeket, burgonyát. Ezek egy része is takarmánynövény volt. A legelőterületek, ugar, halastavak, nádas, erdő és a szántóföldi növények összes ellenőrzött területe 123 376 hektár, 94,6%. Gyümölcsöket, szőlőt, bogyós növényeket 5 311 hektáron, friss zöldségeket, dinnyét, földiepret, termesztett gombát 1 656 hektáron termesztenek. A két termékkategória az összterület 5,4%-át teszi ki. Az ültetvények (bogyósok, gyümölcsösök, szőlő) területe nagyságrendben hasonló a halastavak méretéhez. A magyar biotermékek 80-90%-a még mindig exportra kerül. A FIBL statisztikája szerint Magyarország 2010-ben 20 millió Euró értékben exportált bioélelmiszert.

9. sz. táblázat

A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által ellenőrzött terület szerkezete (2011)

Területkategória

Átállási terület

Átállt terület

Összesen

ha

ha

ha

%

Szántóföldi növények

5 698,9

33 594,5

39 293,4

33,0

Friss zöldségek, dinnye, földieper, termesztett gomba

147,1

1 474,9

1 622,0

1,4

Évelő növények, gyümölcs, bogyós gyümölcsök, szőlő

2 849,4

2 190,4

5 039,8

4,2

Rét, legelő, extenzív gyep

10 961,5

52 425,4

63 386,9

53,3

Ugar

731,6

2 996,0

3 727,6

3,1

Egyéb

5 867,0

4,9

Összesen:

20 388,6

92 681,2

118 936,8

100,0

Adatok forrása: a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. publikus éves jelentése. A táblázatot készítette: dr. Solti Gábor

A Biokontroll által ellenőrzött 113 069,73 hektár földterület közel 60%-a (67 114,5 ha) rét, legelő, extenzív gyep és ugar. Ezen közel 24 000 szarvasmarha, 6 763 juh, 993 kecske legel. Ez azt jelenti, hogy a hektáronkénti számosállat (állategység) létszám nem éri el az 1-et. A kívánatos 2 lenne. Közel 40 ezer hektáron ellenőriztek szántóföldi növényeket, főleg gabonaféléket. Figyelemre méltó, hogy az évelő növények, gyümölcsök, szőlők esetében az átállás alatti terület 660 hektárral nagyobb, mint a már átállt, ökoterület. Különösen nagy a dió és szőlő területek bővülése. A friss zöldségek, dinnye, földieper, termesztett gomba stb. területe nem éri el az összes ellenőrzött terület másfél százalékát (1 622 ha). Sajnos a kedvezőtlen szerkezet már több mint egy évtizede jellemzi az ökológiai gazdálkodást.

10. sz. táblázat

A Hungária Öko Garancia Kft. által ellenőrzött terület szerkezete (2011)

Területkategória

Átállási terület

Átállt terület

Összesen

ha

ha

ha

%

Szántóföldi terület

1 675,9

8 149,5

9 825,4

86,1

Friss zöldségek, dinnye, földieper, termesztett gomba

5,1

29,0

34,2

0,3

Évelő növények, gyümölcs, bogyós gyümölcsök, szőlő

62,2

208,7

270,9

2,4

Rét, legelő, extenzív gyep

215,1

709,9

925,0

8,1

Ugar

257,1

46,0

303,1

2,7

Egyéb

47,8

0,4

Összesen:

2 215,5

9 143,1

11 406,4

100,0

Adatok forrása: a Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése. Szerkesztette: dr. Solti Gábor

A Magyarországon akkreditált másik ellenőrző szervezet, a Hungária Öko Garancia Kft. ellenőrzésében erősen eltér a Biokontrolltól. A teljes ellenőrzött terület 86,1%-a szántóföldi kultúra, ezen belül is túlnyomórészt gabonafélék (5 823 ha). A rét, legelő, gyep terület nem éri el az ezer hektárt (8,1%). Az ugaron hagyott terület 303 hektár (2,7%). A HÖG ellenőrzésében sem túl jelentős az évelő növények ellenőrzése. A 271 hektár az összes terület 2,4%-át teszi ki. A zöldségféléké elenyésző, 34 hektár (0,3%).

Bio-állatállomány

Az összes állatállomány 75%-a szarvasmarha. Ha még hozzávesszük a 933,4 számosállományú bivalyállományt, mely az összes állomány 4,2%-a, így a kérődzők a 22 216,056 állategységből 17 607,7 állategységet tesz ki, mely az összesnek 79,2%-a. Ha figyelembe vesszük, hogy ennek az állatállománynak túlnyomó része a nemzeti parkokban él, akkor láthatjuk, hogy a lakosság részére biohúsnak csak elenyészően kis része kerül. Kedvezőtlen, hogy Magyarországon 5,88 hektárra jut egy állategységnyi állat.

11. sz. táblázat

A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által ellenőrzött állatállomány (1999-2011) (számosállat állategység*)

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011.

sz. e.

sz. e.

sz. e.

sz. e.

sz. e.

sz. e.

sz. e.

sz. e.

sz. e.

sz. e.

sz. e.

db

sz. e.

db

sz. e.

db

Ellenőrzött (állattartó) gazdaságok száma (db)

48

60

72

83

137

160

156

148

134

113

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

Baromfi

107,4

129,3

195,9

162,1

85,4

147,2

144,2

108,0

188,5

145,0

938,7

66 654

748,8

68 211

n.a.

67 707

Bivaly

2,0

6,0

123,5

70,3

289,2

327,4

348,1

345,3

539,2

938,6

1019,0

-

933,4

-

n.a.

-

Gímszarvas

-

-

-

-

-

-

23,2

-

-

-

-

-

-

-

n.a.

-

Juh

1053,6

909,6

1292,4

1608,5

2273,0

2121,8

2087,6

1677,0

1256,0

1108,7

1601,9

11 100

1167,5

9 440

n.a.

6 763

Kecske

26,8

65,3

86,1

146,9

260,5

252,8

200,9

284,4

304,3

204,1

279,5

1 857

250,8

1 661

n.a.

993

20,2

221,0

281,2

677,4

341,2

247,3

209,8

386,7

229,9

73,0

140,8

186

143,4

177

n.a.

178

Nyúl

-

-

-

-

-

-

0,2

-

-

-

3,1

-

1,1

-

n.a.

-

Öszvér

-

-

-

-

-

1,4

-

-

-

-

-

-

-

-

n.a.

-

Sertés

34,5

255,0

225,3

327,4

444,8

703,5

527,2

655,8

830,5

1001,9

2232,5

5 627

1530,7

4 322

n.a.

2 614

Szamár

1,5

14,4

2,4

-

12,5

32,8

19,3

20,7

35,2

30,7

-

-

-

-

n.a.

-

Szarvas-marha

2290,8

3582,9

6180,7

8862,4

7503,4

8419,4

12112,6

11453,1

13046,1

12608,6

14356,4

23 317

15406,6

31 033

n.a.

23 938

Egyéb állat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

102

-

35

n.a.

68

Összesen:

3536,8

5183,5

8387,5

11855,0

11210,0

12253,6

15672,9

14931,0

16429,6

16110,7

20571,8

108843

20 182,2

114 879

n.a.

102 261

*2010-től a mértékegység megváltozott darabra

Adatok forrása: a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. publikus éves jelentései. A táblázatot készítette: dr. Solti Gábor

 

12. sz. táblázat

Magyarország bio-állatállományának változása (1999-2010) (számosállat állategység)

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Baromfi

107,5

129,3

195,9

162,1

85,4

631,2

341,9

115,4

481,4

505,0

1 479,8

1 318,0

Bivaly

2,0

6,0

123,5

70,3

289,2

374,4

348,1

345,3

539,2

938,6

1 019,0

933,4

Gímszarvas

-

-

-

-

-

-

23,2

-

-

-

-

-

Juh

1 053,6

909,6

1 292,4

1 608,5

2 273,0

2 136,5

2 088,6

1 677,1

1 258,8

1 112,2

1 605,3

1 170,8

Kecske

26,8

65,3

86,1

146,9

260,5

195,5

214,7

294,0

328,0

243,7

310,8

254,6

20,2

221,0

281,2

677,4

341,2

247,3

209,8

386,7

229,9

84,0

151,8

155,4

Nyúl

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3,1

1,1

Öszvér

-

-

-

-

-

1,4

-

-

-

-

-

-

Sertés

34,5

255,0

225,3

327,4

444,8

769,1

563,1

685,0

1 145,0

1 196,8

2 376,1

1 719,2

Szamár

1,5

14,4

2,4

-

12,5

32,8

19,3

20,7

35,2

30,7

-

-

Szarvasmarha

2 290,8

348,9

6 180,7

8 882,4

7 503,4

8 419,4

12 235,0

11 485,2

13 927,7

13 611,2

15 696,2

16 663,8

Összesen

3 535,9

5 083,5

8 068,1

11 855,0

10 835,4

12 860,6

16 043,6

15 009,4

17 945,1

17 722,2

22 642,1

22 216,1

Növekedés (%)

n. a. 

43,7

65,0

41,3

-5,4

15,0

25,0

-6,4

29,0

-1,2

27,8

-1,9

Adatok forrása: az ellenőrző szervezetek publikus éves jelentései. A táblázatot készítette: dr. Solti Gábor


13. sz. táblázat

A bio-állatállomány változása 2010-2011 között

2010

2011

Változás 2010-2011

Biokontroll

HÖG

Összesen

Biokontroll

HÖG

Összesen

Összesen

db

db

db

db

db

db

db

%

Szarvasmarha

31 033

1 412

32 445

23 938

712

24 650

-7 795

-24,03

Juh

9 440

22

9 462

6 763

24

6 787

-2 675

-28,27

Sertés

4 322

1 055

5 377

2 614

995

3 609

-1 768

-32,88

Kecske

1 661

25

1 686

993

90

1 083

-603

-35,77

Baromfifélék

68 211

43 256

111 467

67 707

71 699

139 406

27 939

25,06

Lófélék

177

12

189

178

8

186

-3

-1,59

Egyéb állatok

35

   n. a.

35

68

   n. a.

68

68

94,29

Adatok forrása: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentései. A táblázatot készítette: dr. Solti Gábor

 

Bioméhészet

14. sz. táblázat

A magyar bioméhészet fejlődése 1998-2011 között

Év

Méhészek száma

Átállási méhcsaládok száma

Átállt méhcsaládok száma

Összes méhcsalád

Tanúsított méz

(db)

(db)

(db)

(db)

(kg)

1998

49

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

1999

76

5 241

561

5 802

101 386

2000

165

9 433

5 120

14 553

123 692

2001

207

8 228

7 304

15 532

231 550

2002

193

4 514

10 823

15 337

178 281

2003

177

753

13 713

14 466

245 168

2004

169

910

13 374

14 284

n. a.

2005

174

1 885

14 640

16 525

n. a.

2006

174

1 685

14 698

16 383

n. a.

2007

192

2 977

15 861

18 838

n. a.

2008

200

1 574

18 470

20 044

n. a.

2009

192

1 093

20 170

21 263

n. a.

2010

181

754

18 622

18 376

n. a.

2011

181

n. a.

n. a.

19 376

n. a.

Adatok forrása: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. A táblázatot készítette: dr. Solti Gábor

A bioméhészet a kezdeti, az 1988-2001 közötti időszakban a hazai ökogazdálkodás sikeres ágazata volt, először gyorsan növekedett. A méhészek száma megnégyszereződött, az átállási méhcsaládok száma 5200-9400 közötti volt évente. Az összes méhcsalád száma megháromszorozódott, elérte a 15 532 családot. 2001-ben 207 méhész jelentette a csúcsot. Ekkor 231,5 tonna tanúsított mézet állítottak elő. A következő évtizedet azonban a stagnálás éveivel jellemezhetjük. 2001-2011 között a méhészek száma 207-169 között változott. 2008-2010 között 200-ról 181-re csökkent a számuk. Az összes méhcsalád száma 14 284-21 263 család között változott 2004-2011 között. Az utánpótlás hiányát jelzi, hogy az átállási méhcsaládok száma 2003-tól évente háromezer alatti, 2010-ben tizenkét év óta a legalacsonyabb, csak 754 család volt átállási. A bioméhészet gondját dr. Szalay László, a Méhészek Biokultúra Egyesületének egykori tiszteletbeli elnöke még 2003-ban az alábbiakban fogalmazta meg. Szalay László már nincs közöttünk, de szavai még ma is figyelmeztetőek:

„2001-hez képest 2003-ig 30 méhésszel csökkent a bioméhészek száma. A rendszerből kiváltak az elvnek nem, csak a bürokratikus rendszernek fordítottak hátat. A volt és jelenlegi bioméhészek az ökologikus méhészek létjogosultságát és nehézségeit is elismerik. Belátják: a bioméhészet igényrendszere jogos, ugyanakkor sokan állítják: szinte lehetetlen betartani minden újabb követelményt. Tudom, hogy a rendszerből kivált méhészek továbbra is törekszenek a vegyszermaradékoktól mentes termékek előállítására…”

„A bioméhészet kiterjedését akadályozza az ökologikus növénytermesztés növekedésének lassú volta. A bioméhészet a többi ágnál később indulhatott, nagyobb volt a fejlődési üteme, elérte az ökológiai növénytermesztés adta lehetőségeket és ettől kezdve a vegyszermentesen kezelt méhlegelő nem állt rendelkezésünkre. Ezt felismerve jeleztem a Biokontrollnak, hogy szükség van a vegyszeresebb területek igénybevétele feltételeinek a kidolgozására. Ezzel a feladattal a Kht. a Kertészetin a Rovartani Tanszék vezetőjét bízta meg. A munka nem készült el. Ökologikus növénytermesztők a körletükre bárkit beengednek. Ha vegyszermentes területre közönséges méhész letelepedik, ott nem lesz bioméz!”

Amikor ezekre 2003-ban figyelmeztetett, a bioméhészek száma 177 volt. 2010-ben és 2011-ben 181.

7. sz. ábra

Bioméhészek száma Magyarországon

Kitekintés

2000-2010. közötti évtizedben 14,9 szeresére (!) nőtt Románia ellenőrzött ökoterülete. Magyarországé ugyanakkor csak 2,4-szeresére.

15. sz. táblázat

Magyarország és Románia ökogazdálkodásának összehasonlítása (2000-2012)

Magyarország

Románia

Terület

Növekedés

Terület

Növekedés

ha

ha

%

ha

ha

%

2000

53 649

n.a.

n.a.

17 438

n.a.

n.a.

2001

79 178

25 529

47,6

28 800

11 362

65,2

2002

103 700

24 522

31,0

43 850

15 050

52,3

2003

116 535

12 835

12,4

57 200

13 350

30,4

2004

133 009

16 474

14,1

73 800

16 600

29,0

2005

128 576

-4 433

-3,3

110 400

36 600

49,6

2006

122 766

-5 810

-4,5

143 000

32 600

29,5

2007

122 270

-496

-0,4

190 129

47 129

33,0

2008

122 817

547

0,4

221 413

31 284

16,5

2009

145 942

23 125

18,8

240 000

18 587

8,4

2010

132 626

-13 316

-9,1

260 000

20 000

8,3

2011

130 343

-2 283

-1,7

300 000

40 000

15,4

2012

 n. a.

n. a.

n. a.

450 000*

150 000

50,0

*Becsült adat. Adatok forrása: Albert Imre, Biokontroll Hungária Nonprofit Kft, Hungária Öko Garancia Kft. A táblázatot készítette: dr. Solti Gábor.

8. ábra

Magyarország ökogazdálkodási területének növekedése

Nézzük meg a Kárpát-medence nyolc országa esetében az ökoterület növekedését 2004-2010 között (15. táblázat)!

16. sz. táblázat

A Kárpát-medence országainak ökogazdálkodási területe 2004-2011 között (ha)

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Szerbia

542

n. a.

740

830

4 494

8 661

8 635

11 099

Horváto.

2 853

3 124

6 145

7 561

10 010

14 194

23 352

n. a.

Szlovákia

53 801

90 206

120 417

117 906

140 755

145 490

174 471

166 700

Románia

73 800

92 770

107 578

131 401

140 132

168 288

182 706

229 946

Ausztria

344 916

479 216

477 472

481 636

491 825

518 757

543 605

536 877

Szlovénia

23 032

23 499

26 831

29 322

29 838

29 388

30 696

32 149

Ukrajna

240 000

241 980

242 034

249 872

269 984

270 193

270 226

270 320

Magyaro.

133 009

128 576

122 766

122 270

122 817

145 942

132 626

130 343

Összesen

871 953

1 059 371

1 103 983

1 140 798

1 209 855

1 300 913

1 366 317

n. a.

Adatok forrása: a 2004-2010 közötti adatoknál a Magyarországra vonatkozó adatok saját gyűjtésből származnak, míg a többi ország esetében a forrás a FiBL és az IFOAM közös kiadványa, melynek címe: The World of organic agriculture. Statistics and emering trends 2012.; a 2011. évi adatok forrásai: Eurostat (Bulgária, Észto., Románia, Szlovákia, Szlovénia); Grüner Bericht 2012 (Ausztria); National Association Serbia Organica: Organic Agriculture in Serbia - At a Glance 2013. (Szerbia); Organic Federation of Ukraine (Ukrajna). Magyarország: saját gyűjtés. A táblázatot készítette: dr. Solti Gábor

17. sz. táblázat

A volt szocialista, jelenlegi EU tagországok ökogazdálkodásának változása 2004-2011 között

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2011

Változás 2004-2011

ha

ha

ha

ha

ha

ha

ha

ha

mgmt%*

ha

%

Lengyelország

82 730

167 740

228 009

285 878

313 944

367 062

521 970

609 412

4,1

+526 682

+636,63

Csehország

263 299

254 982

281 535

312 890

341 632

398 407

448 202

460 498

13,1

+197 199

+74,90

Románia

57 200

75 000

104 496

131 401

140 132

168 288

182 706

229 946

1,6

+172 746

+302,00

Lettország

43 902

43 902

118 612

150 505

161 625

160 175

166 320

184 096

10,1

+140 194

+319,33

Szlovákia

53 801

93 943

127 473

117 906

140 755

145 490

174 471

166 700

8,6

+112 899

+209,85

Litvánia

36 864

64 545

96 717

120 418

122 200

129 055

143 644

152 305

5,4

+115 441

+313,15

Észtország

46 016

58 000

72 886

79 530

87 346

95 167

112 972

133 779

14,1

+87 763

+190,72

Magyarország

133 009

128 576

122 766

122 270

122 817

145 942

132 626

130 343

2,3

-2 666

-2,00

Szlovénia

23 032

23 499

26 831

29 322

29 838

29 388

30 696

32 149

7,0

+9 117

+39,58

Bulgária

12 284

14 320

3 061

13 646

16 663

12 320

25 648

25 022

0,5

+12 738

+103,70

Összesen:

752 137

924 507

1 182 386

 1 363 766

1 476 952

1 651 294

1 939 255

2 124 250

-

+1 372 113

+182,43

*mgmt% = ökoterület az összes mezőgazdaságilag művelt terület arányában

Adatok forrása: 2004-2010: FiBL, 2011: Eurostat, Magyarország: saját gyűjtés A táblázatot készítette: dr. Solti Gábor


8. ábra

Európai ökogazdálkodási területváltozások

Figyelemre méltó, hogy azonos politikai-gazdasági körülmények között, a kommunista diktatúrákban, a szovjet megszállás alatt élő Közép-kelet európai országokban milyen volt az ökológiai gazdálkodásba vont terület változása 2004 óta, azóta, hogy az EU jelentősen bővítette magát. A tíz országból kilenc ekkor lépett be az EU-ba, Románia 2007-ben. Az azonos politikai-gazdasági múlt és az EU tagság teszi lehetővé az összehasonlítást.

A vizsgált hét év alatt mindegyik országban nőtt az ökoterület, leszámítva Magyarországot, ahol egyedül csökkent. A tíz országban a 2004. december 31-i állapothoz képest összesen 1,37 millió hektárral, 182,43%-kal, közel háromszorosára nőtt az ökoterület. Az egyes országok eltérő növekedése a táblázatból jól látható. Figyelemre méltó Lengyelország, ahol hat év alatt közel 527 ezer hektárral, több mint hatszorosára nőtt az ellenőrzött ökoterület. Jelentős, százezer hektár feletti növekedés volt a balti államok közül Lettországban, Litvániában, illetve Romániában, Csehországban, Szlovákiában. Elismerésre méltó Észtország, Bulgária és Szlovénia fejlődése is, mely 191-104-40%-os növekedésnek felel meg. Ebből a sorból lóg ki Magyarország, ahol a vizsgált 2004-2011 közötti időszakban csökkent az ökoterület, 2666 hektárral, azaz 2,0%-kal.

A volt szocialista, ma már EU országok ökogazdálkodásának helyzetét jelzi, hogy az adott ország mezőgazdaságilag művelt területének hány százaléka ökoterület. (A világ átlaga 0,9, Európáé 2,1%, az Európai Unióé 5,1.) Az uniós országok átlagát meghaladja Észtország (14,1%), Csehország (13,1%), Lettország (10,1%), Szlovákia (8,6%), Szlovénia (7,0%), Litvánia (5,4%). Alatta marad Lengyelország (4,1%), Magyarország (2,3%), Románia (1,6%), Bulgária (0,5%).

Az ökogazdálkodás egyes országokban egyre inkább eltávolodik a biokultúra alapértékeitől, szellemiségétől és egyre inkább a haszonelvűség, a profit dominál. Ez magával hozza a biobotrányokat. Az ökológiai gazdálkodás megítélésének az alapja az ellenőrzés. Ha van hitele az ellenőrzésnek, a vásárlók, fogyasztók bíznak a bioélelmiszerben. Ezért igen nagy az ellenőrző szervezetek felelőssége. És azon kormányszerveknek a felelőssége is, amelyeknek feladata őrködni az ellenőrző szervezetek szabályos működése felett. Nincs rosszabb üzenet a társadalom felé a biogazdálkodás ellenőrzésének hitelességéről, mint az ország egyik legismertebb biogazdálkodójának nyilatkozata a gazdaságának ellenőrzéséről: „Volt olyan ellenőr, aki meglátta, mennyi minden van itt, elment tízórait venni, és csak fél év múlva láttam újra.” (Föld 2007. március 7. p. 65.)

Az ellenőrök (vagy a gazdák) ilyen hozzáállása aláássa az ellenőrző szervezet hitelességébe vetett hitet, és ez anyagi következményekkel is jár. Pedig az ellenőrzés jó üzlet. Pl. Romániában 15, Szerbiában 16 ellenőrző szervezet tevékenykedik.

Magyarországon 2000-ben 762 gazdálkodót, 53649 hektár területet ellenőriztek. Az ellenőrzés bevétele 70 millió Ft volt. Ez átlagban gazdaságonként mintegy 92 ezer forint ellenőrzési díjat jelentett. Hektárra vetítve 1300 Ft/ha kiadást jelentett. (Természetesen a területtől, növényi kultúrától, gazdaságtól függően jelentős áreltérések voltak.)

2010-ben 2 062 gazdaságot, 130 717 hektárt ellenőriztek. Az ellenőrző szervezetek bevétele – a növénykultúrák, állatfajok stb. ellenőrzési díjai és a területek és állatszámok stb. alapján – kb. 350 millió forint volt. Ez gazdaságonként átlag kb. 120 000, hektáronként 1 900 Ft-os ellenőrzési díjat jelentett.

Tíz év alatt az ökoterület 2,4-szerese, a gazdaságok száma 2,7-szeresére, az ellenőrzés árbevétele kb. 3,5-szörösére nőtt.

Helyzetelemzés

A magyar ökológiai gazdálkodás, a biokultúra mozgalom hosszú ideje válságban van. A válsággal tisztában vannak az érintettek, a civil (bio (öko) szervezetek, az ellenőrző szervezetek, a gazdálkodók, a bioélelmiszer termelésben, fogyasztásban érintettek, de az ökológiai gazdálkodást felügyelő szervezetek is. Az érintettek nem akarták vagy nem tudták megszüntetni a válságot. Az nem megoldás, hogy időnként bedobjuk a 300 ezer hektár bűvös számot, melyet, mint délibábot követünk. Mert a válság nem csak területi, annál inkább erkölcsi, gazdasági, hatalmi ambíciókból adódik, és az összefogás hiányából.

Hazánkban végre őszintén számot kellene vetni az ökogazdálkodás helyzetével, feltárni a fejlődést gátló okokat, csatlakozni az EU bio-boomjához.

Reméljük, azzal, hogy az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet felvállalta, hogy egy asztalhoz ülteti az érintetteket, elindulhat egy konstruktív párbeszéd, egy demokratikus egyeztetés és megtisztulási folyamat. Köszönet ezért az ÖMKI vezetőjének, dr. Drexler Dórának. Mert ha a civil szervezetek, a gazdálkodók, az ellenőrző szervezetek évek óta nem tudták megtalálni a hazai ökogazdálkodás fejlődése megtorpanásának az okát, akkor az agrárkormányzatnak kellene lépni.

Helyzetértékelés

Magyarország ökogazdálkodása továbbra is válságban van. A teljes ellenőrzött terület 2011. december 31-én 130 343,35 hektár volt, 2 283 hektárral kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Ebben benne vannak az ellenőrzött halastavak, az erdők és nádasok is.

Az átállt ökoterület alig haladja meg a 100 ezer hektárt. Az átállási területek nagysága 22,6 hektár. Az ellenőrzött terület több mint a fele rét, legelő.

Az ellenőrzéseket Magyarországon két ellenőrző szervezet végzi: a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft (91,2%) és a Hungária Öko Garancia Kft (8,8%). 2011-ben mindkét ellenőrző szervezet területi ellenőrzése csökkent.

A hazai ökogazdálkodás stagnálását jelzi, hogy amíg az 1994-2004-ig tartó tíz évben 2 250 hektárról fokozatosan 133 009 hektárra nőtt, addig 2005-2012 között 122 270-145 942 hektár között mozgott úgy, hogy növekedés csak két évben, 2008-ban és 2009-ben volt. 2012-ben kisebb területen folyt ellenőrzött ökológiai gazdálkodás, egészséges, szintetikus vegyszermentes élelmiszer előállítás, mint 2004-ben! (Példaként, Romániában 2004-2011 között 74 ezer hektárról 300 ezer hektárra nőtt az ellenőrzött öko terület.)

Az ökológiai vállalkozást végzők (mezőgazdasági termelő, halgazdaság, feldolgozó, importőr, egyéb nagy- és kiskereskedelmi egységek, raktározók, éttermek stb. vállalkozások) száma a két ellenőrző szervezetnél 1961 volt 2011-ben, 101-el kevesebb, mint egy évvel korábban.

A mezőgazdasági termelők száma Magyarországon 1426 volt a két ellenőrző szervezetnél, 145-tel kevesebb, mint 2010-ben. (Példaként a Bioterra kezdeményezésére létrehozott, az ellenőrzését 2004-ben elkezdett romániai, kolozsvári ellenőrző szervezet, az Ecoinspect Kft 2011-ben 2750 termelőt, vállalkozót ellenőrzött, köztük 340 méhészt.) Ausztriában 22 132 gazdaságot ellenőriznek.

Magyarországon a bioméhészek száma 2011-ben 181 volt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. 2001 óta 169-207 méhész között változott az ellenőrzött méhészek száma. A méhcsaládok száma azonban egy év alatt közel ezer családdal, 19 376 családra nőtt a múlt év végére.

Az állatállomány mintegy háromnegyede szarvasmarha (24 650 db). Közel 140 ezer db a baromfifélék száma. A sertésállomány 3 609 db. A juhállomány 6 787 db, míg a kecskék száma 1 083 db volt. A lófélék 186 és egyéb állatfajok (68 db) száma elenyésző.

Egy év alatt jelentősen csökkent a szarvasmarha, juh, kecske, sertés és lófélék állománya. Ugyanakkor közel 30 ezer darabbal nőtt a biobaromfifélék száma, és 35-ről 68-ra az egyéb állatok száma.

Magyarország az ökológiai gazdálkodás területén 2011-ben sem tudott elindulni a tíz éve tartó válságából kivezető úton. Teljesítésével a Kárpát-medencében, de az EU-ban is sereghajtó.

A kilábaláshoz az okokkal történő szembenézéshez vezető út első lépésének tartható az Ökológiai Mezőgazdaságért Kutató Intézet (ÖMKI) által 2012. február 2-án „Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete – Trendek és kitörési pontok” címmel Gödöllőn megszervezett konferencia volt. Tíz év után első alkalommal sikerült egy (előadói) asztalhoz ültetni az ökológiai gazdálkodásban, biokultúra mozgalomban olyan tevékenykedőket, akik nem tartanak egymással kapcsolatot. A konferencia előadásainak, vitáinak kiértékelése talán megmutathatja a kitörési pontokat.

Fontos lépésnek tekinthetjük a 2011. szeptember 4-én megalapított Kárpát-medencei Ökogzadálkodók Szövetségének (KÖSZ) megalapítását. A jelenleg öt országból 16 öko (bio) szervezet Közép-Európa legnagyobb öko (bio) civil érdekvédelmi ernyő szervezete.

Örömmel kell üdvözölni, hogy mind az ÖMKI konferenciájának, mind a Sárközy Péter Tudományos Emlékülésnek fővédnöke dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, míg a KÖSZ megalapításának fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt.

Sajnálatosnak kell tartanunk, hogy dr. Ángyán József távozott a kormányból. Nagy reményt fűztünk ahhoz, hogy támogatásával az ökogazdálkodásban, biomozgalomban érintett civil és szakmai szervezeteket bevonva, azokat egyenlő elbírálásban és támogatásban részesítve személyében garantálva lett volna a megújítást biztosító ökológiai akcióterv kidolgozása.

Javaslatok

Remélhetőleg a gödöllői konferencia előadói által megfogalmazott, a  saját szemszögükből a válság kezelésének javaslatait, kitörési pontokat összesítve, kiértékelve megkezdődhet a közös munka a magyar biokultúra, ökogazdálkodás megmentéséért. Ehhez mindenkinek vállalnia kell a következményeket, személyes felelősséget.

A megoldáshoz szükség van:

  1. Egy erős, az egész Kárpát-medencére kiterjedő biokultúra mozgalom újjászervezésére, megerősítésére, támogatására, öko (bio) szervezetek összefogására. Ezt a szerepet töltheti be a 2011-ben létrehozott Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége.
  2. A biomozgalomban az ellenőrzés, a tájékoztatás területén, az érdekvédelem és érdekérvényesítés területén az ellenséges, kirekesztő, lejárató, a kizárólagosságra törekvő tevékenység megszüntetésére.
  3. Becsületes, korrekt versenyszellem kialakítására az ellenőrző szervezetek között, a hatóságok részéről az esélyegyenlőség biztosítására, az etikai kódex újra érvénybe helyezésére.
  4. A bioélelmiszerekbe, az ellenőrzésbe vetett fogyasztói hit visszaállítására.
  5. A Biokultúra Szövetség és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kht közötti kapcsolat törvényes és etikai szempontok szerinti szabályozására, az összeférhetetlenségek megszüntetésére.
  6. Az ellenőrző szervezetek állami ellenőrzésének megszigorítására, szükség esetén az ellenőrzések állami kézbe történő vételére.
  7. Öko (bio) szakmai kiadványok, könyvek, folyóiratok, gazdálkodást segítő kiadványok kiadására, filmek, CD-k, DVD-k, honlapok készítésének, fenntartásának támogatására.
  8. Ökológiai stratégia, akcióprogram kidolgozására.
  9. A megújuláshoz elkötelezett, szakmailag jól felkészült, a biokultúra értékeit, az ökogazdálkodást, ellenőrzést hitelesen képviselő fiatalok bevonására.
  10. Az ökológiai gazdálkodásnak együtt kell működni olyan más interdiszciplináris programokkal – agrogeológiai, agrometeorológiai stb. -, melyek eredményei segíthetik az ökogazdálkodás fejlődését. Kiemelt fontosságot kell tulajdonítani a talajvédelemnek, elő kell segíteni a talajjavító anyagok (alginit, riolittufa, zeolit stb.) ökológiai gazdálkodásban történő felhasználását.
  11. Ökogazdálkodási Főosztály létrehozására a Vidékfejlesztési Minisztériumban.
  12. Ökogazdálkodási Koordináló Bizottság létrehozására.

Meggyőződésem, hogy akik részt vettünk, veszünk a biomozgalomban, akár termelőként, feldolgozóként, vagy a bioéletmód iránti elkötelezettként, az időnkénti nehézségek ellenére is egy csodálatos szellemiségnek lehetünk, lehettünk a részesei. Ennek a szellemiségnek, a bioerkölcsnek, a bioetikának a megalapozója Sárközy Péter professzor volt. Ennek a szellemiségnek, életmódnak megismerése, elsajátítása, az igaz barátságok megőrzése, ápolása fontosabb bármilyen anyagi haszonnál. Az alapító atyák közel 30 évvel ezelőtt elindítottak egy nagyon szép mozgalmat. Ne engedjük, hogy ezek az értékek elvesszenek.

Dr. Solti Gábor

2013. március 1, Piliscsaba

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
A bejegyzés kategóriája: bio ügyintézés, bioélelmiszer, biogazdaság, bioméhészet, fenttarthatóság, hírek, kiadvány, kutatás, ökológiai termesztés
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.