A magyar föld megtartása a cél

A politikai haszonlesők akciói alkalmat adnak az agrártárcának arra, hogy hitelesen és valósághűen tájékoztassa a magyar társadalmat az új földtörvény tervezetéről. A hangos kisebbség szakmai érveket nélkülöző támadásaival méltánytalanul félrevezeti az ország népét. Magyarország Kormánya szilárd elkötelezettségével védi a magyar nemzet érdekeit.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslatot 2012. július 12-én nyújtotta be a Kormány az Országgyűlés elé. Az általános vita során 2012. november 9-ig 204 módosító javaslat érkezett. Igen széles körű társadalmai-szakmai vita folyt a készülő törvényi szabályozásról. Ezek nyomán szükségessé vált a törvényjavaslat szövegének koncepcionális jellegű átdolgozása.

Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásakor a tagállamokkal kötött nemzetközi szerződésben vállalta, hogy egy 7+3 éves átmeneti időszakot követően összhangba hozza a földjogi szabályozását az uniós rendelkezésekkel, azaz a tőke szabad áramlását, valamint a letelepedés szabadságát biztosító előírásokkal. A Csatlakozási Okmány rendelkezései szerint az átmeneti időszak lejártát követően nem tehető különbség a magyar és a tagállami állampolgárok között a föld tulajdonjogának megszerzésének körében.

A törvényjavaslat a földszerzésre jogosultak körét jelentősen szűkíti: főszabályként a meghatározott képzettséggel vagy szakmai gyakorlattal rendelkező földművesek (természetes személyek) számára teszi lehetővé a föld tulajdonjogának megszerzését, ami mellett az elővásárlásra jogosultak sorrendjét is statuálja, miszerint elsősorban a helyben lakó személyek számára nyílik meg a földszerzés lehetősége. A gazdálkodók közösségéből álló helyi földbizottság számára az átdolgozott javaslat vétójogot biztosít a földszerzést engedélyező hatósági eljárás során. A földszerzési maximum a hatályos 300 hektár mértéket viszi tovább, a birtokmaximum (azaz a tulajdonolható és bérelhető terület együttes nagysága) azonban kevesebb, mint felére csökken a jelenlegi mértékeknek, és 1200 hektárban került meghatározásra. Ez alól csak kis körben, agrárszakmai indokok alapján enged a javaslat legfeljebb 1800 hektárig terjedő túllépést: állattartáshoz szükséges takarmánytermő terület, vetőmag-előállítás és közös gazdálkodás esetében.

A Vidékfejlesztési Minisztérium által kidolgozott, és a Mezőgazdasági bizottság által benyújtott módosító javaslatokból összeálló új törvényszöveg a beadott képviselői módosító javaslatok jelentős részét magáévá tette, valamint a társadalmi egyeztetés során érkezett észrevételek többségét is befogadta. Megjegyzendő, hogy igen nagy számban érkezett kritika olyan civil szervezetektől, amelyek mezőgazdasághoz kapcsolódó szakértelme és tapasztalata jelentősen megkérdőjelezhető, azonban a Minisztérium az ezekkel való konzultációtól sem zárkózott el egy esetben sem. Az egyeztetések során a Minisztérium minden irányból érkező javaslatra nyitott volt.

Az átdolgozott törvényjavaslatban szereplő objektív méret-korlátok nem teszik lehetővé a jelenleg működő, akár több tízezer hektáros nagybirtokok további létrejöttét, illetve hosszú távú fennmaradását, a helyiek szerzésének preferálásával organikusan végbemenő birtokkoncentráció veszi kezdetét, az állattartó tevékenységet végzők irányába történő kedvezés segíti a versenyképességüket, a hatósági engedélyezési régime pedig a spekulatív, tőkebefektetési célú földszerzések kizárásának hatékony eszköze.

A törvényjavaslat biztosítja, hogy a jövőben magyar földművesek és magyar gazdálkodók vehessenek termőföldet, s véget vet annak az “1100 éves vitának”, hogy kié legyen a föld. Az új nemzetérdekű földtörvény lesz a Vidék Magyarországának Alaptörvénye.

Forrás: VM Sajtóiroda

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
A bejegyzés kategóriája: fenttarthatóság, hírek, hivatalos
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.